14 példák az Idealizmusra

az idealizmus az az elképzelés, hogy a valóság, ahogy az emberek tudják, többnyire vagy teljesen mentálisan felépített. Ez különbözik a realizmustól, amely azt sugallja, hogy a dolgok fizikai jellege nagyban befolyásolja az emberi tapasztalatot. Az alábbiakban szemléltető példák az idealizmusra.

optimizmus

az idealizmus kifejezést általában az optimizmus szinonimájaként használják. Az optimizmus az a meggyőződés, hogy lehetséges a pozitív változás. Ez magában foglalja az emberi önrendelkezés nagy tiszteletét, ezért hasonlít az idealizmushoz. Például egy optimista úgy gondolja, hogy az álmok valósággá válhatnak.

szkepticizmus

a szkepticizmus az emberi tudás megkérdőjelezésének hagyománya. Ez odáig mehet, hogy azt sugallja, hogy az emberi elme nem képes megérteni a tényleges univerzumot úgy, hogy az teljes rejtély legyen. Ezen elmélet szerint az általunk tapasztalt dolgok mentálisan felépülnek, mivel különböznek a valódi valóságtól.

Cogito Ergo Sum

Cogito ergo sum, lefordítva: “azt hiszem, ezért vagyok”, ellenérv annak a szkeptikus álláspontnak, miszerint semmit sem lehet biztosan tudni. Cogito ergo sum szerint ha kételkedsz abban, hogy létezel, maga ez a gondolat bizonyítja, hogy létezel. Ezért bizonyossággal tudhatjuk, hogy létezünk. Ennek érdekes következményei vannak az idealizmusra, mert azon kevés dolgok egyike, amelyek bizonyíthatók a szélsőséges szkepticizmus színvonalával szemben, az, hogy gondolkodó entitásokként létezünk.

pragmatizmus

a pragmatizmus az a gyakorlat, hogy a dolgokat igaznak fogadjuk el, ha azok minden gyakorlati célra igazak. Például, ha az emberek történetesen egy adott fény hullámhosszát vörösnek érzékelik, akkor a vörös létezik, még akkor is, ha az univerzum többi részének nincs ilyen fogalma. A pragmatisták sok mindenben különböznek az idealistáktól. Például egy pragmatista valószínűleg nem hinné el, hogy a nap mentálisan felépített, mert úgy tűnik, hogy nagyon is valóságos, és minden gyakorlati szempontból meghaladja az emberi irányítást.

transzcendentális idealizmus

az az elképzelés, hogy az olyan tapasztalatok alapjai, mint az idő és a tér, olyan módszerek, amelyeket az emberek az univerzum internalizálására használnak, így nem feltétlenül léteznek tapasztalatainkon kívül. Például az a gondolat, hogy az idő egyszerűen az emberek számára az események sorrendjének módja, hogy minden ne történjen egyszerre.

szubjektív idealizmus

az a gondolat, hogy csak az elmék léteznek úgy, hogy minden anyag mentális konstrukció.

pluralista idealizmus

az elmélet, hogy az univerzum sok egyéni elme terméke, amelyek együttesen határozzák meg a fizikai valóságot.

elme az anyag felett

elme az anyag felett az az elképzelés, hogy a fizikai anyag és folyamatok megváltoztathatók az elmével. Ha az univerzum egy mentális konstrukció, akkor van értelme, hogy az emberek gondolkodással megváltoztathatják. A realisták rámutatnak arra, hogy az emberek úgy tűnik, hogy kevés vagy egyáltalán nem ellenőrzik a fizikai valóságok széles skáláját, annak ellenére, hogy nagy erőfeszítéseket tesznek olyan dolgok leküzdésére, mint a betegségek, a fájdalom és a fizikai korlátok.

materializmus

a materializmus az a filozófia, amely kimondja, hogy az anyag minden dolog alapvető építőköve. Ez az idealizmus ellentéte, mivel azt sugallja, hogy az elme az anyag terméke, nem pedig fordítva.

naiv realizmus

naiv realizmus az az elképzelés, hogy az emberi felfogás minden egyetemes. Például a csokoládét ízletesnek érzékeljük, mert ez egy univerzális igazság, amely ellentétben áll az emberi észlelés és kultúra által létrehozott furcsa elképzeléssel, amely az univerzum többi része számára teljesen abszurdnak tűnhet.

motivált gondolkodás

motivált gondolkodás azt hiszi, amit hinni akar. Mivel az emberek általában úgy találják, hogy bizonyos fizikai korlátok és folyamatok sivárak és elnyomóak, gyakori lehet, hogy erősen azt akarják hinni, hogy minden dolog meghaladható az elmével.

társadalom &kultúra

számos dolog, amit az emberek értékelnek, teljesen az elménk terméke. Például egy olyan mítosz, amelyet egy társadalom vagy kultúra értékel, amely olyan tapasztalatokhoz vezet, mint a mesemondás vagy az ünneplés.

Dematerializáció

a Dematerializáció egy széles körű gazdasági tendencia, amelynek során a fizikai formában alig vagy egyáltalán nem létező szolgáltatások és tapasztalatok a fejlett országok gazdasági teljesítményének nagy százalékává válnak. Például az olyan iparágak, mint a szórakozás, a zene és a technológia, nagyrészt immateriális termékeken alapulnak. Ennek érdekes következményei vannak az idealizmusra, mivel a modern gazdasági teljesítmény gyakran az elme terméke, például egy videojáték.

a fikció mint valóság

az a megfigyelés, hogy a fikció úgy tűnik, hogy befolyásolja a technológia, a társadalom és a kultúra fejlődését, hogy a történetmesélés elősegíti a jövő megteremtését.

Megjegyzések

az idealizmus nem feltétlenül azt sugallja, hogy minden az emberi elme terméke, hanem valamilyen más típusú elme. Például azt az elméletet, miszerint a valóság számítógépes szimuláció, idealistának lehet tekinteni.