 |
Bővebben: Microsoft |
BASICSzerkesztés
Az Altairra kidolgozott BASIC fordítóprogramot és értelmezőt Gates sorra értékesítette a mikroinformatikai piacon próbálkozó számtalan kisebb-nagyobb konstruktőr számára: A Microsoft BASIC-je került az Apple első gépére, a Tandy és a Commodore gépekre is.
Eleinte Gates és Allen az Altair gyártójával szoros együttműködésben fejlesztette a nyelvet. Az Altair minősége azonban sok kívánnivalót hagyott maga után, sok volt a hibás példány. Az elégedetlen felhasználók között felütötte a fejét a szoftverkalózkodás, egymás között kezdték másolni a BASIC-et. Gates itt nézett először szembe ezzel a jelenséggel, amely ellen szenvedélyes hangú levélben kelt ki az Altair információs bulletinjében, 1976 februárjában. A levél felháborodást szült, amelyet később békülékenyebb hangú levélben igyekezett elsimítani, de továbbra is határozottan kiállt a szoftverkalózkodás ellen.
A MITS-et Ed Roberts nem sokkal később eladta a kaliforniai Pertec vállalatnak. Az új tulajdonos úgy vélte, a BASIC-et a Microsoft nem értékesíthetné más konstruktőrök számára. A peres eljárásban a Microsoftnak adtak igazat.
MS-DOSSzerkesztés
1977-ben megjelent az Apple II. Ez idő tájt kezdett kitisztulni a mikroinformatikai piac, a számos kisebb-nagyobb sikerrel próbálkozó amatőr konstruktőr helyét apránként átvették a nagyobb és tőkeerős cégek. Megszületett az első standardizáltság irányába törekvő operációs rendszer, a Digital Research által fejlesztett és értékesített CP/M, amely felváltotta a korábban konstruktőrönként különböző felületeket. A Microsoft és a Digital Research gyakorlatilag felosztották egymás között a piacot: a Microsoft a nyelvek piacán volt domináns, míg a Digital Research az operációs rendszerek értékesítésével ért el szép eredményeket.
Az IBM, az amerikai számítástechnikai óriáscég egészen 1981-ig nem készített mikroszámítógépet, korábban nem vették komolyan a trendet. A legnagyobb titokban fogtak hozzá saját konstrukciójuk kialakításához. Amikor operációs rendszert kezdtek keresni tervezett termékükhöz, megfordultak a Digital Researchnél is, de a tárgyalások megakadtak. Az IBM végül Gates cégét bízta meg a rendszer elkészítésével. A szerződést 1980. november 6-án írták alá, ennek keretében a Microsoft a BASIC-et, a Fortrant és az MS-DOS névre keresztelt operációs rendszert szállította az óriáscég számára. Az MS-DOS alapjául a QDOS névre keresztelt, Seattle Computer Producttól vásárolt felhasználói rendszer szolgált. A QDOS a “Quick and Dirty Operating System” rövidítése, a program egy gyorsan összedobált rendszer volt, Tim Patterson készítette, Paul Allen régi ismerőse.
Az IBM gépét és vele az MS-DOS-t nem fogadta osztatlan lelkesedés: a gép drága volt, az operációs rendszer pedig nem jobb, mint az akkor uralkodó CP/M. Az MS-DOS-t alacsony árral és körutakkal igyekeztek népszerűsíteni, nagy sikerrel: 1984 végére a piac 80%-át birtokolta a Future Computer felmérése szerint. Ebben szerepet játszott az, hogy az MS-DOS fejlődött (eszközmeghajtókat, hierarchikus fájlrendszert kapott), és az IBM PC nyílt architektúrája: más konstruktőrök is készíthettek az IBM-nél olcsóbb, de azzal kompatibilis gépeket. Különösen a nyílt architektúra miatt az MS-DOS gyorsan terjedt, sokan kezdtek szoftvert fejleszteni rá.
MultiplanSzerkesztés
Az Apple II esetében komoly vonzerőt jelentett a rajta futó VisiCalc nevű táblázatkezelő rendszer. Egy becslés szerint 25 ezer példányt kizárólag emiatt vásároltak meg. A program fejlesztője, a Software Arts más konstruktőrök számítógépeire is adaptálta a szoftvert, de nem kezelték prioritással az IBM gépét. Gates elhatározta, hogy a Microsoftnak is készíteni kell egy táblázatkezelő rendszert, mert ez az a rendszer, amely képes a PC-t nagy tömegek számára ellenállhatatlanná tenni. A projekt először az “Electronic Paper”, később pedig a Multiplan nevet kapta. Ekkor került a céghez Charles Simonyi. A magyar származású szoftverfejlesztő 1981. február 6-án lépett be a Microsofthoz, és első feladatául a Multiplan létrehozásában való részvételt kapta. Simonyi fő szószólója volt a menüs-ablakos felhasználói felületnek.
A Multiplant 1982 augusztusában dobták piacra, először Apple II-re. A rendszer nem volt képes megszorongatni a VisiCalcot, inkább Európában terjesztették sikeresen. Bár a VisiCalc fejlesztői nem vették komolyan piaci pozíciójuk megőrzését, a Multiplan ennek ellenére sem lett igazán sikeres az Egyesült Államokban. Az 1983. január 26-án megjelent Lotus 1-2-3 nevű táblázatkezelő rendszer viszont óriási sikerrel debütált. Gates kísérletet tett a Lotus megvételére, de az üzlet kudarcba fulladt. 1984-ben a Lotus megelőzte árbevétel szempontjából a Microsoftot: 157 millió dolláros bevételre tettek szert, szemben a Microsoft 125 milliójával. A Multiplan Európában ugyan roppant sikeres lett (Franciaországban a személyi számítógépeken 90%-án Multiplant használtak), de az Egyesült Államokban Gates elvesztette a csatát.
A Multiplan sikertelenségét látva a Gates új táblázatkezelő rendszeren kezdett dolgozni, ez lett később a Microsoft Excel.
WordSzerkesztés
A szövegszerkesztők piacán az első vetélytárs a Wordstar fejlesztője, a MicroPro volt. Bár a Microsoft Word első verziója, amely az első személyi számítógépekre tervezett, egérrel is kezelhető szövegszerkesztő volt, a megjelenése (1983. november 15.) utáni első hónapban tisztes, 18 ezres példányszámban fogyott, a Wordstart nem volt képes megszorongatni. A Word 2.0 esetében Gates már ragaszkodott hozzá, hogy a szövegszerkesztő támogassa az akkoriban terjedő lézernyomtatókat, és hogy az általa előállított dokumentumok nyomdai minőségűek legyenek, igyekezett kialakítani a konkurenciától megkülönböztető tudást. Ezzel az 1985 februárjában kiadott változattal sem sikerült az áttörés. A WordStar fejlesztője ugyan elkövetett egy hibát – kiadott egy olyan új verziót a szövegszerkesztőből (WordStar 2000), amely nem volt kompatibilis az előző változattal –, de a piacon keletkező rést nem a Wordnek, hanem a WordPerfectnek sikerült betöltenie. A Microsoft Word a Multiplanhez hasonlóan Európában sikeres volt. A 3.0 jelzésű változat, amely 1986-ban jelent meg, az amerikai szoftverpiacon ugyan kedvező fogadtatásban részesült, az ötödik helyre került, de az elsőséget ezúttal sem sikerült Gatesnek megszereznie.
Érdekesség, hogy a szövegszerkesztő programok esetében szinte megismétlődtek a Multiplannel történtek: a meggyengülő vetélytárs helyett nem a Microsoft, hanem egy másik, új versenyző szerezte meg az elsőbbséget. A Multiplannel ellentétben a Word a windowsos időkben is megmaradt a Microsoft kínálatában, a vállalat fő szövegszerkesztő alkalmazását tartósan ezen a néven forgalmazza.
A grafikus interfész forradalmaSzerkesztés
A grafikus interfész ötletének eredete a ’60-as évekig nyúlik vissza, de sokáig laboratóriumokban, a nagyközönségtől elzártan maradt a koncepció. Az Apple alapító-tulajdonosának, Steve Jobsnak felkeltette az érdeklődését a Xerox PARC kutatólaboratóriumban folyó munka, illetve számítógépük, a Xerox Star, és az Apple elkezdett dolgozni a grafikus interfészen. Az Apple és a Microsoft ebben az időben szoros partneri viszonyban álltak, a Microsoft különféle szoftvereket fejlesztett a konstruktőr számára. A kapcsolatnak köszönhetően Gates tudomást szerzett a megvalósítási fázisba lépett tervről. Ő maga is elkötelezettje volt a grafikus felületnek, rendelkezett is egy Xerox Star géppel. Steve Jobs előrelátóan olyan megállapodást kötött a Microsofttal, amelyben ki kellett jelenteniük, hogy 1983 decemberéig nem szállítanak grafikus felhasználói felületet az MS-DOS-hoz.
Gates elhatározta, hogy az MS-DOS-hoz is kifejleszt egy grafikus képernyőt, ez lett a későbbi Windows. Amint ez Jobs tudomására jutott, lopással és ipari kémkedéssel vádolta meg Gatest, de akkor még sikerült elsimítani a konfliktust, mivel a Windows még csak ötlet szintjén létezett. 1984. január 23-án bemutatták a Macintosht, amely óriási sikert aratott. A bemutatón Gates is részt vett, és kifejezte szándékát minél több Microsoft alkalmazás Macintoshra történő adaptálására.
WindowsSzerkesztés
|
|
Bővebben: Windows |
1983. november 10-én a New York-i Plaza Hotelben a Microsoft hivatalosan is bejelentette következő generációs operációs rendszerét IBM-kompatibilis rendszerekre. Az új rendszer a korábbi terveknek megfelelően grafikus felhasználói felületet kap, továbbá multitask, azaz egyszerre több feladatot is elláthat. 1984 áprilisára az üzletekben lesz – ígérte cége nevében Bill Gates. Végül a Windows 1.0 majdnem két év késéssel, 1985. november 20-án jelent meg az üzletek polcain. Bill eredetileg “Interface Managernek” akarta nevezni az új rendszert, a Microsoft (illetve akkor még Micro-Soft) marketingese, Rowland Hanson azonban előállt a “Windows” névvel, és meggyőzte főnökét.
Nem sokkal a bejelentés után Gates az első – még csak bemutatásra alkalmas – változattal meglátogatta az IBM-et: a korábbi sikeres MS-DOS együttműködés után abban bízott, hogy az IBM újra az ő rendszerüket fogja választani. Az IBM azonban ekkor már belső fejlesztésben dolgozott egy új operációs rendszeren, a Top View-n. Ez 1985-ben meg is jelent, DOS-alapon működött, de nem lett sikeres. Időközben megjelent az Apple első GUI-ra épülő modellje, a Lisa, valamint 1983-ban a világ első, IBM-kompatibilis PC-ken is működő grafikus felhasználó felületet nyújtó operációs rendszere, a VisiCorp által kifejlesztett VisiOn. 1985-ben megjelent a Digital Research által kifejlesztett GEM (Graphics Environment Manager), valamint a Commodore által kifejlesztett Amiga Workbench (ami az Amiga számítógépek beépített, GUI-s rendszere volt).
Amikor kétéves csúszással megjelent a Windows, komoly versenytársak voltak a piacon. Gates felismerte, hogy operációs rendszert nem fog venni senki, ha nincs hozzá szoftver, így azután a Windows 1.0-ra érkezett az Aldus PageMaker 1.0, a Microsoft Excel és további programok, például a már korábban megjelent, és MS-DOS alapú változattal is rendelkező Microsoft Word szövegszerkesztő. A Multiplanból végül nem készült Windows alapú változat, funkcióit kiváltotta az Excel. A Windows 1.0-nak tehát a szoftvertámogatottságnak köszönhetően sikerült megkapaszkodni a piacon, versenytársai pedig megmaradtak szűk területeken.
Trösztellenes perek a Microsoft ellenSzerkesztés
 |
Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |