Bevezetés
a gazdag és hatalmas társadalom felépítése érdekében a merkantilizmus gazdasági nacionalizmus. Adam Smith megalkotta a “kereskedelmi rendszer” kifejezést annak a politikai gazdaságstruktúrának a leírására, amely az import korlátozásával és az export előmozdításával próbálta javítani az országot. A tizenhatodik századtól a tizennyolcadik századig ez a rendszer uralta a nyugat-európai gazdasági gondolkodást és politikát.
ezeknek a politikáknak az volt a célja, hogy fenntartsák a “kedvező” kereskedelmi egyensúlyt, amely aranyat és ezüstöt hozna az országba, és megőrizné a hazai munkahelyeket.
a merkantilizmus megértése
a merkantilizmus nemzeti gazdaságpolitika, amelynek célja a nemzet exportjának növelése és az import csökkentése. Az ilyen politikák célja A folyó fizetési mérleg jövőbeli hiányának csökkentése vagy a folyó fizetési mérleg többletének elérése.
a merkantilizmus magában foglal egy nemzeti gazdaságpolitikát, amelynek célja a monetáris tartalékok felhalmozása pozitív kereskedelmi mérleg révén, különösen a késztermékek esetében. Történelmileg ezek a stratégiák háborúhoz is vezettek, valamint ösztönözték a birodalmi terjeszkedést. A merkantilizmus elmélete összetettségében különbözik a szerzőtől a szerzőig, és az idő múlásával fejlődött.
a merkantilizmus elterjedt volt Európa modernizált részein a 16.századtól a 18. századig. Ez a rendszer a proto-iparosodás idejéhez tartozik, amíg csökken. Egyes megfigyelők azonban azt állítják, hogy a fejlett országok gazdaságaiban továbbra is gyakorolják a gazdasági intervencionizmus. Ösztönzi a nemzet gazdaságának kormányzati szabályozását gazdasági beavatkozás céljából.
a magas tarifák a merkantilista politika szinte univerzális jellemzői voltak, különösen az ipari termékek esetében. A multinacionális szervezetek, például a Kereskedelmi Világszervezet, a vámok globális csökkentése érdekében a kereskedelem nem vámjellegű akadályai nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a neomercantilizmusban.
jelentőség ma
a merkantilizmus a mai nacionalizmus és protekcionizmus alapjait fektette le. A nemzetek úgy vélték, hogy a globalizáció és a szabadkereskedelem kölcsönös függősége miatt elvesztették hatalmukat. A kapitalista országokban a nagy recesszió súlyosbította a merkantilizmus felé mutató tendenciát.