Oceanic crustal thickness from seismic measurements and rare earth element inversions

a szeizmikus refrakciós eredmények azt mutatják, hogy az óceáni kéreg magmás szakasza átlagosan 7,1 0,8 km vastag az anomális régióktól, például törési zónáktól és forró pontoktól, 5,0–8,5 km szélsőséges határokkal. Ritkaföldfémek az olvadékeloszlás inverziói a köpeny forrás régiójában azt sugallják, hogy a normál óceáni elterjedési központok alatt elegendő olvadék keletkezik 8,3 6,5 km vastag magmás kéreg előállításához. A szeizmikus és a ritkaföldfémelem-inverziókból származó vastagságbecslések közötti különbség nem szignifikáns, tekintettel a köpeny forrásösszetételének bizonytalanságaira, bár olyan nagyságú, amely akkor várható, ha körülbelül 1% – os részleges olvadékfrakciók maradnak a köpenyben, és nem vonják ki őket a fedő kéregbe. A kikövetkeztetett magvas vastagság 10,3 6CL-re növekszik.7 km (szeizmikus mérések) és 10,7 db 1,6 km (ritkaföldfémek inverziói), ahol a szórási központok keresztezik a köpenyt körülvevő melegebb, mint a normál köpeny. Ez összhangban van az olvadékképződéssel a forróbb köpeny dekompressziójával, amikor az terjedési központok alá emelkedik. A legnagyobb kikövetkeztetett olvadéktérfogatok az aszeizmikus gerinceken találhatók, közvetlenül a köpenytollak központi emelkedő magjai felett, átlagosan pedig 20-1, illetve 18-1 km szeizmikus profilok, illetve ritkaföldfém-inverziók esetén. Mind a szeizmikus mérések, mind a ritkaföldfémek inverziói bizonyítékot mutatnak a törési zónák alatti változó helyi kéreg elvékonyodására, bár a törési zónákból kinyert néhány bazalt geokémiailag nem különböztethető meg a törési zónáktól távol eső normál gerincszegmenseken keletkezettektől. Ez összhangban van egy olyan modellel, ahol a szétterülő gerincek alatt keletkező olvadékot a gerinc tengelye mentén tolakodó központokba osztják szét, ahonnan kéreg vagy felszíni szinten oldalirányban folyhat a tengely mentén. Az olvadék néha a törési zónákhoz kapcsolódó batimetrikus mélypontokba áramolhat. A nagyon lassan terjedő gerinceken és egyes kontinentális peremekkel szomszédos régiókban, ahol a hasadás kezdetben nagyon lassú volt, a szeizmikus mérésekből származó szokatlanul vékony kéreg és a ritkaföldfémek inverzióiból származó szokatlanul kis mennyiségű olvadék keletkezik. A nagyon lassan terjedő gerinceken csökkent köpenyolvadást a vezetőképes hőveszteségnek tulajdonítjuk, amely lehetővé teszi a köpeny lehűlését, amikor a hasadék alá emelkedik.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

More: