Új tudományos felfedezések 2020

az Ön böngészője nem támogatja a HTML5-öt

új tudományos felfedezések 2020-ban

2020-ban a világ vezető tudósai közül sokan az új koronavírusra összpontosították figyelmüket. Erőfeszítéseik értékes információkat szolgáltattak a vírusról, és új vakcinákhoz vezettek a küzdelem érdekében.

de 2020-ban más nagy tudományos fejlemények is történtek. Itt van egy visszatekintés néhány figyelemre méltó tudományos történetre, amelyet az elmúlt évben lefedtünk.

 ezen a szerdán, november. 6, 2019, kép, műanyag és egyéb szemét úszik egy új eszköz gyűjtőjében, amely apró légbuborékok függönyét használja a főváros csatornáiban lebegő műanyag elkapására Amszterdamban, Hollandiában.

ezen a szerdán, november. 6, 2019, kép, műanyag és egyéb szemét úszik egy új eszköz gyűjtőjében, amely apró légbuborékok függönyét használja a főváros csatornáiban lebegő műanyag elkapására Amszterdamban, Hollandiában.

Műanyagevő baktériumok

az európai kutatók egy új baktériumot azonosítottak, amely poliuretánnal táplálkozik, egyfajta műanyag, amelyet nehéz újrahasznosítani vagy megsemmisíteni.

a német Helmholtz Környezetkutatási Központ munkatársai szerint a felfedezés segíthet csökkenteni a nehezen újrahasznosítható műanyagok áradatát, amelyek feltöltik a világ hulladéklerakóit és szennyezik az óceánokat.

sok poliuretán alapú termék veszélyes vegyi anyagokat bocsáthat ki a környezetbe. A kutatók azonban azt találták, hogy a baktérium enzimeket képes előállítani az anyag lebontására.

 ezen a képen készült vasárnap, október. 27, 2019, egy medence, amely korábban vízellátás volt, a Zimbabwei Mana Pools Nemzeti Parkban látható. (AP fotó/Tsvangirayi Mukwazhi)

ezen a vasárnap készült fotón, október. 27, 2019, egy medence, amely korábban vízellátás volt, a Zimbabwei Mana Pools Nemzeti Parkban látható. (AP Photo/Tsvangiraiyi Mukwazhi)

“élhetetlen” hő 2070-re

az Egyesült Államok, Kína és Európa kutatói arra figyelmeztettek, hogy mindössze 50 év alatt 3,5 milliárd ember szembesülhet “szinte élhetetlen” hővel.

egy tanulmány szerint a szélsőséges hőség az ember okozta éghajlatváltozáshoz kapcsolódó növekvő világhőmérsékletből származhat. A veszélyeztetett emberek pontos száma attól függ, hogy csökkenthető-e a szennyezőanyag-szint, és milyen gyorsan növekszik a világ népessége.

a népességnövekedésre és a szénszennyezésre vonatkozó legrosszabb előrejelzések alapján a tanulmány becslése szerint körülbelül 3,5 milliárd ember élhet rendkívül forró területeken 2070-re. Ez a világ várható népességének egyharmada lenne.

 a Doppler On Wheels nevű speciális hegycsúcs radar méri a csapadékot az új, több intézményből álló felhővetési tanulmányban. (Fotó: Joshua Aikins)

a Doppler On Wheels nevű speciális hegycsúcsos radar méri a csapadékot az új, több intézményből álló felhővetési tanulmányban. (Fotó: Joshua Aikins)

Felhővetés hó előállításához

a tudósok azt mondták, hogy új mérési módszereket alkalmaztak annak megerősítésére, hogy a felhővetés megfelelő körülmények között havazást eredményezhet. A felhővetés magában foglalja a különböző anyagok felhőkbe történő befecskendezését, hogy eső, hó vagy jég keletkezzen, amely a földre esik.

amerikai kutatók bejelentették, hogy radarral és más eszközökkel mérték a havazás szintjét Idaho államban végzett kísérletek során.

a kutatók azt mondták, hogy több esetben a felhővetési műveletek mérhetően növelték a havazást a célzott területeken.

egyes esetekben a vetés új havazást hozott létre, ahol nem létezett természetes hó. Az egyik felhővetési művelet csapadékot eredményezett, amely körülbelül 67 percig havazást eredményezett.

 a Neowise vagy a C/2020 F3 üstökös napkelte előtt látható Balatonmáriafürdő, Magyarország, kedd, július 14, 2020. A Naphoz legközelebb július 3-án haladt el, a Földhöz legközelebbi megközelítése pedig július 23-án következik be. (Varga György / MTI az AP-n keresztül)

a Neowise vagy a C/2020 F3 üstökös napkelte előtt látható Balatonmariafurdo, Magyarország, kedd, július 14, 2020. A Naphoz legközelebb július 3-án haladt el, a Földhöz legközelebbi megközelítése pedig július 23-án következik be. (Varga György/MTI AP-n keresztül)

Neowise comet

a neowise nevű üstökös kiváló fényműsorokat nyújtott az emberek számára szerte a világon.

az üstökösök a naprendszer jégből, kőzetből és porból álló objektumai. A tudósok becslése szerint Neowise körülbelül 5 kilométer átmérőjű volt. Ez volt a legfényesebb üstökös, amely 25 év alatt megjelent az északi féltekén.

a közösségi média felhasználói számos országban olyan képeket tettek közzé, amelyeket az üstökösről készítettek, miközben a fejük felett megvilágította az eget.

 az SDSS térkép a megfigyelhető világegyetemben található színek szivárványaként jelenik meg (a külső gömb, amely a kozmikus mikrohullámú háttér ingadozásait mutatja). (Anand Raihoor (EPFL), Ashley Ross (Ohio Állami Egyetem) és az SDSS együttműködés)

az SDSS térkép a színek szivárványaként jelenik meg, amely a megfigyelhető világegyetemben található (a külső gömb, amely a kozmikus mikrohullámú háttér ingadozásait mutatja). (Anand Raihoor (EPFL), Ashley Ross (Ohio Állami Egyetem) és az SDSS együttműködés)

3D map of universe

a tudósok kiadták az univerzum Valaha Készített Legnagyobb háromdimenziós vagy 3D-s térképét.

a 20 éves projekt célja az univerzum feltérképezése az amerikai Új-Mexikó állam teleszkópjából gyűjtött adatok felhasználásával. A kutatók szerint a 3D-s térkép több mint kétmillió galaxis és kvazár mérését eredményezte. A kvazárokat úgy definiálják, mint “fényes galaxisokat, amelyeket egy központi szupermasszív fekete lyukba eső anyag világít meg.”

egy 425 millió éves, Kampecaris obanensis nevű, Skóciában feltárt kövület látható ebben a dátum nélküli tájékoztatóban, amelyet a Reuters 27.május 2020-én tett közzé. British Geological Survey / kiadvány a REUTERS-en keresztül

egy 425 millió éves százlábú, Kampecaris obanensis nevű, Skóciában előkerült kövület látható ebben a dátum nélküli kiadványfotóban, amelyet a Reuters 27.május 2020-én tett közzé. British Geological Survey / Handout via REUTERS

a világ legrégebbi ismert állata

a tudósok májusban azt mondták, hogy felfedezték a legrégebbi ismert szárazföldi állatot. A százlábú lény maradványait Skóciában találták meg.

a kutatók szerint a kicsi, megkövesedett lény körülbelül 425 millió éves lehet. Lehet, hogy segített utat mutatni a sok állat számára, amelyek később a szárazföldön élnek.

míg a lény a legkorábbi szárazföldi állat, amelyet egy kövületből ismertek, úgy gondolják, hogy a talajférgek előttük éltek – valószínűleg 450 millió évvel ezelőtt.

 ez a kép a német kutatók által végzett tudományos kísérletet ábrázolja, akik azt mondják, hogy sikeresen megmérték a valaha rögzített legkisebb időegységet. (Fotó: Sven Grundmann, Goethe Egyetem Frankfurt)

ez a kép a német kutatók által végzett tudományos kísérletet képviseli, akik szerint sikeresen megmérték a valaha rögzített legkisebb időegységet. (Fotó: Sven Grundmann, frankfurti Goethe Egyetem)

‘Zeptosekundum’ először mérve

német tudósok bejelentették, hogy megmérték a valaha feljegyzett legkisebb időegységet – egy zeptosekundumot. A zeptoszekundum a másodperc milliárdodjának egy trilliomod része.

a kutatók felfedezték, hogy mennyi ideig tartott egy foton – egy fényrészecske – átjutni egy hidrogénmolekulán. Azt mondták, hogy a foton körülbelül 247 zeptoszekundum alatt keresztezte a molekulát. “Ez a legrövidebb időtartam, amelyet eddig sikeresen mértek” – mondta a csapat nyilatkozatában.

Bryan Lynn vagyok.

Bryan Lynn írta ezt a történetet a VOA angol nyelvtanuláshoz. Ashley Thompson volt a szerkesztő. Szeretnénk hallani felőled. Írjon nekünk a Megjegyzések részben, és látogasson el Facebook oldalunkra.

kvíz - új tudományos felfedezések 2020

kvíz – új tudományos felfedezések 2020

szavak ebben a történetben

recycle – v. ahhoz, hogy újra valamit, amit korábban gyakran más módon

enzyme – n. élő sejtek által termelt kémiai anyag, amely különleges kémiai reakciókat vált ki állatokban és növényekben

Csapadék – n. eső vagy hó esik a földre

háromdimenziós-adj. úgy tűnik, hogy hossza, mélysége és szélessége

galaxis – n. egy nagy csoport csillagok ugyanabból az univerzumból

millipede – n. egy kis lény, amely olyan, mint egy rovar, és amelynek hosszú, vékony teste van sok láb

megkövesedett – adj. miután fosszilis lett. A kövület valami (például levél, csontváz vagy lábnyom), amely az ókorban élt növényből vagy állatból származik

egység-n. egyetlen dolog vagy valami nagyobb különálló része

időtartam-n. az az időtartam, amelyen belül valami történik, vagy két esemény közötti időszak

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

More: