az euró az euróövezeten kívül

ki használja még az eurót?

az eurót széles körben használják a globális devizapiacokon. Az Európai Unión kívüli országok és régiók hivatalos vagy de facto pénznemként, valamint horgonyvalutaként is használják.

az euroövezet bizonyos részei annak ellenére az Európai Unió részét képezik, hogy nem az európai kontinensen vannak, például Franciaország tengerentúli megyéi, Guadeloupe, Francia Guyana és Martinique A Karib-térségben, valamint Mayotte és R) Az Indiai-óceánon. A portugál szigetek Madeira és az Azori-szigetek, valamint a spanyol Kanári-szigetek, mind az Atlanti-óceánon, további példák.

az euroövezet részeként, és mivel az érintett európai uniós tagállam törvényes jogai, kapacitása és felügyelete alá tartoznak, ezek a régiók általában az eurót használják.

az euró azonban más olyan országokban és régiókban is megtalálható, amelyek nem tagjai sem az EU-nak, sem az euróövezetnek.

az euro mint hivatalos fizetőeszköz

  • a Monacói Hercegség, a San Marino Köztársaság, a Vatikánvárosi Állam az Andorrai Hercegség monetáris megállapodásokat kötött az EU-val, felhatalmazva őket arra, hogy korlátozott mennyiségű, saját mintájú, nemzeti előlapon lévő euroérmét állítsanak elő, de ne bocsássanak ki eurobankjegyeket
  • egyes francia tengerentúli területek, amelyek nem részei az Európai Uniónak, szintén megállapodást írtak alá az EU-val. Nem bocsátanak ki saját érméket:
  • a Kanada keleti partvidékéhez közeli Saint-Pierre-et-Miquelon-szigetek,
  • Saint-Barth-sziget

az euro mint de facto valuta

Koszovó és Montenegró a Balkánon az eurót de facto belföldi fizetőeszközként használják, mivel nincsenek megállapodásaik az EU-val. Ez összhangban van a német védjegy használatának régebbi gyakorlatával, amely korábban de facto valuta volt ezeken a területeken.

linkek más pénznemekhez

az euróövezeten és az EU-n kívüli számos ország és terület összekapcsolta valutáját az euróval. Ennek oka, hogy az euró mögött meghúzódó stabil monetáris rendszer vonzó horgonyvalutává teszi. Egyes esetekben az euróövezet országaival (például Franciaországgal vagy Portugáliával az egyes országokkal fennálló történelmi kapcsolataik miatt) kötött kétoldalú megállapodás alapján, míg más esetekben az érintett ország egyoldalú döntése. Az euroövezeten kívüli uniós országok az árfolyam-mechanizmuson (ERM II) keresztül kötik össze valutájukat az euróval. Ez a kapcsolat az euroövezethez való csatlakozás egyik feltétele

  • azok az országok, amelyek nem tagjai az EU-nak, vagy nem kívánnak csatlakozni az ERM II-hez, dönthetnek úgy, hogy támogatják az euróval szembeni olyan árfolyamot, amely csak meghatározott határokon belül ingadozhat (a továbbiakban: árfolyamrögzítés). Az országok monetáris hatóságai önállóan támogatják ezt az árfolyamrögzítést azáltal, hogy beavatkoznak a devizapiacokba. Az euroövezetnek nincsenek megállapodásai vagy kötelezettségei ezen valuták támogatására
  • más országok valutakosarat szerveznek, amely tartalmazza az eurót. Ilyen esetekben a kapcsolat kevésbé közvetlen. A nemzeti valuta árfolyama más valuták, például az euró, az amerikai dollár és a Japán jen ‘kosarából’ származó fiktív árfolyamhoz kapcsolódik
  • az országok monetáris hatóságainak rendelkezésére álló további eszköz a rögzített devizaárfolyam támogatásáért felelős euro-alapú valutatanácsok, amelyeknek a központi bankok szokásos célkitűzései alárendeltek
  • nemzetközi jelenlét

    az euró széles körű használata a nemzetközi devizapiacon pénzügyi és monetáris rendszer bizonyítja globális jelenlétét

    • a az eurót széles körben használják, az amerikai dollár mellett, mint fontos tartalékvaluta a monetáris vészhelyzetekre. 2015 – ben a globális devizatartalékok több mint egyötöde euróban volt
    • az euró a devizapiacok második legaktívabban kereskedett pénzneme. Az euró az összes napi tranzakció mintegy 33% – ában szerepel, globálisan
    • az eurót világszerte kormányzati és vállalati adósságok kibocsátására használják. 2015-ben az euróban denominált adósság aránya a globális piacokon körülbelül 40% volt, ami megegyezik az amerikai dollár nemzetközi adósságpiacon betöltött szerepével
    • az euró a nemzetközi kereskedelemben is számlázásra és fizetésre használt pénznem, nemcsak az euróövezet és az EU-n kívüli országok, hanem az EU-n kívüli országok között is. Az euroövezet összes behozatalának több mint 50% – ánál kereskedelmi számlázási pénznemként, az euroövezet összes exportjának több mint 65% – ánál használják
    • számos ország úgy kezeli valutáját, hogy összekapcsolja őket az euróval, amely horgonyként vagy referencia pénznemként működik.

    Eurobarométer gyorsfelmérés 424-az euró nemzetközi kereskedelemben való használatának lehetséges akadályai (jelentés), 2016. február

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

    More: