Justus von Liebig híres “Minimum törvénye” elve azt sugallja, hogy a terméshozam arányos a leginkább korlátozó esszenciális tápanyag mennyiségével, attól függően, hogy melyik tápanyag lehet. És bár az egyes tápanyagokra a növénynek különböző mennyiségben van szüksége, az egyes rendelkezésre álló tápanyagok relatív mennyisége (általában az ideális százalékában kifejezve) korlátozható.
az alábbiakban bemutatunk néhány reprezentatív magyarázatot az internetről egy egyszerű elvre, amely az évek során nagymértékben kibővült:
Liebig minimális törvénye
a minimumnak ezt a “törvényét” vagy “elvét” Carl Sprengel német botanikus fogalmazta meg már 1828-ban. Ismertté vált, amikor a német biokémikus és professzor Justus von Liebig nyilvánosságra hozta és szélesebb körben tanulmányozta 1840 körül. Liebig munkája lett az alapja a laboratóriumi orientált tanítás, mint a ma ismert, és kiérdemelte figyelmet, mint a”apa a műtrágya ipar”. Egyszerűen fogalmazva, Liebig minimális törvénye összefoglalja, hogy a növények növekedését és egészségét nem a talajban rendelkezésre álló tápanyagok teljes mennyisége szabályozza… hanem a növények növekedését és egészségét a talajban rendelkezésre álló tápanyagok szűkössége szabályozza. Liebig törvényét sokszor egy szivárgó vödör ikonjával foglalják össze. A vödör leggyengébb vagy leglassabb tényezője az, ahol a vödör szivárog. Láncpéldával is leírják – a lánc leggyengébb láncszeme az, ahol a lánc megszakad.
növekvő zöld fű
Liebig minimális törvénye
a koncepció először J. vonLiebig 1840-ben kijelentette, hogy a növény növekedési üteme, mérete, amelyre növekszik, és általános egészségi állapota a rendelkezésre álló alapvető tápanyagok legszűkebb mennyiségétől függ.
Encyclopedia.com
a “Minimum törvénye” kimondja, hogy a növekedést a
szűkös erőforrás (korlátozó tényező) szabályozza. Ezt a fogalmat eredetileg a
növény-vagy növénytermesztésre alkalmazták (Justus von Liebig, 1840), és kvantitatívan a sup-
– et számos kísérlet hordozta. Néhány általánosítás compli –
katált “dózis-válasz” görbék alapján javasolták. E törvény megsértését a természetes
és a kísérleti ökoszisztémákban is jelentették. Tanulmányozzuk az adap-
táció modelljeit hasonló organizmusok együtteseiben, környezeti tényezők
terhelés alatt, és bebizonyítjuk, hogy a Liebig-törvény megsértése adaptációs hatásokból következik. Ha egy organizmus
alkalmassága rögzített környezetben kielégíti a
minimum törvényét, akkor az alkalmazkodás kiegyenlíti az alapvető tényezők nyomását, és ezért
ellen hat a Liebig-törvény. Ez a minimális paradoxon törvénye: ha
egy véletlenszerűen kiválasztott pár “organizmus–környezet” esetében a Minimum
törvénye általában érvényes, akkor egy jól adaptált rendszerben e törvény
megsértésére kell számítanunk.
“a Minimum törvénye” paradoxonok
a növények ásványi táplálékkal való ellátása a talajtól, a növénytől és a talaj táplálékhálójának mikrobáitól függ. Ezeknek a rendszereknek a kölcsönhatása kulcsfontosságú és rendkívül dinamikus folyamat-tápanyaghiány(relatív és abszolút!) hatással lehet a növények növekedésére, egészségére és termésére a vegetációs időszak kritikus időszakaiban. Bármely adott elem kritikus hiánya gátolhatja vagy akár meg is állíthatja a növény növekedését, annak ellenére, hogy más tápanyagok bőséges kínálatban lehetnek. A problémát okozó rendszerek közötti információs visszacsatolási hurok tipikus példája egy fiatal növény” elakadása”.
2007-ben a növényi alapvető ásványi tápanyagokat a következőképpen tették közzé (a főbb funkciókkal együtt):
2016-ra a kobalt, a nátrium, a vanádium és A Szilícium felkerült a listára, bár a hatóságok nem értenek egyet a legutóbbi kiegészítésekkel. Amint jobb és pontosabb mérőeszközök válnak elérhetővé, további elemek is meghatározhatók alapvető fontosságúnak, kiegészítve a növénytermesztés potenciálisan korlátozó elemeinek listáját. Érdekes példaként a kobalt az utóbbi időben rendkívül fontosnak bizonyult a hüvelyesek Nitrogéntermelésében.
a növényi esszenciális tápanyagok rendelkezésre állása befolyásolja a növények növekedését, minőségét, szaporodását és immunrendszerét. Bár a növényeknek különböző mennyiségben van szükségük rájuk, mindegyiknek jelen kell lennie ahhoz, hogy a növény éljen, és a szükséges mennyiségben kell jelen lennie ahhoz, hogy a növény virágozzon. A növény egész életciklusa során számos kihívást jelent a növekedés, és nem mindig könnyű meghatározni egy adott probléma okát – a megfelelő ásványi táplálkozás fontos, de csak egy része a növény növekvő környezetének. Liebig törvénye nagyon hasznos fogalom a mezőgazdaság számára, mivel egyszerűen olyan fogalmat fogalmaz meg, amely nem feltétlenül nyilvánvaló a gyakorlati termelő számára, aki sok felelősséggel zsonglőrködik.
tehát a “Liebig-törvény” hasznos és praktikus; következményei fontosak ahhoz, hogy megértsük, hogyan lehet a leghatékonyabban elérni a nyereséges hozamot és a minőséget a kereskedelmi növényekben. A tápanyagtartalom talaj-és növényvizsgálatát tekintik a hiányok és egyensúlyhiányok meghatározásának legjobb módjának. De még a legjobb és legdrágább tesztelési programok is csak egy pillanatfelvételt nyújthatnak egy növény életének “pillanatáról”. Szem előtt tartva az alapvető ásványi tápanyagok alapvető kapcsolatát és a növény számára szükséges relatív mennyiségeket, segíthet a termelőnek a “termékenységi görbe”előtt maradni.