azok, akik magasabb szintű témákon dolgoznak, mint például a vállalati architektúra és a stratégia, rettegnek, amikor felteszik az egyszerű kérdést — “Mit csinálsz?”Amikor a teljesítések nem kézzelfoghatóak és világosak, az erre a kérdésre adott válaszok a kérdezőt elkábítják, és szinte sajnálják a válaszadót. A válaszba dobott általános kifejezés, mint a bizonytalanság és a hiányosság helyőrzője, a referencia architektúra.
ez a kifejezés sok dolgot vagy bármit jelenthet különböző emberek számára. Ha nem definiálják, akkor a bolyhosság és a homályosság benyomását kelti, amely frusztrációt és pazarlást szül. Azok, akiknek feladata a megvalósítás, megkérdőjelezhetik a képességedet arra, hogy a fogalmakat és a gondolkodást valósággá és konkrétvá tegye. Ezért a definíciók hasznosak. Itt van a referencia-architektúra meghatározása:
megfontolások, opciók és ismert szabványok megfogalmazása egy termék, megoldás vagy rendszer tervezésének irányításához, felmérések, tapasztalatok és kísérletek megfigyelései alapján, a célközönség számára ismert nyelvi és vizuális formátumban.
az igazság az, hogy amint a használat szándéka, értéke és kontextusa világossá válik egy adott közönség számára, a formális meghatározás nem számít.
az igazi kérdés az—
“mit akarunk csinálni?”
másodszor—
“mit akarunk az emberektől (bárki is legyen az)?”
az ezekre a kérdésekre adott egyértelmű válaszok a referenciaarchitektúra jelentésének és átadásának a kezdetét jelentik. A szándéknak, a tartalomnak, a közönségnek és az értéknek világosnak kell lennie. A “referencia” szó azt sugallja, hogy a kimenet útmutatást és szabványokat nyújt a megfigyelésből, a tapasztalatból és a kísérletezésből, szemben a felépítendő definícióval. Az “architektúra” azt sugallja, hogy strukturált, koherens és ellenőrizhető.
a referencia-architektúra különböző definíciói megtalálhatók az interneten, de a fenti egyértelműségi szabály (szándék, tartalom, közönség, érték) mindegyikben megtalálható. Fontolja meg az enyém alternatív definícióját, amely a google-keresés legfelső eredményeként jelenik meg:
(1) tisztázza a kézbesítés médiumát és formátumát, pl. “dokumentum”. Ez tájékoztatja a szükséges eszközöket, az elvégzendő munka jellegét és a bevonandó közreműködők készségeit. A kézbesítés alternatív módja lehet egy prezentáció vagy lekérdezésre képes Tudásbázis.
(2) megállapodnak a kézbesítés struktúrájában és mértékében, pl. “dokumentumkészlet”. Lehet, hogy egy kézbesítés nem elegendő, de a kérdéses rendszertartomány mérete megkövetelheti, hogy a kézbesítést több dokumentumra bontsák.
(3) határozza meg az elsődleges célközönséget és az érdekelt feleket, pl. “projektmenedzser”. Ismerje meg a rendszeresen fogyasztott információk típusát és formátumát. A status quo ebben is szerepet játszhat. Egyes esetekben a referencia-architektúrát politikaként” adják át “a jelentési soroknak, míg más esetekben” jó, ha van”, azzal az elvárással, hogy leírja a legjobb módot és alternatívákat, amelyeket figyelembe kell venni.
(4) azonosítsa azokat az érdekelt feleket, akiknek esetleg szükségük lehet a referenciaarchitektúra használatára. Szükség van különböző nézetek vagy rétegek létrehozására? Van-e szükség és hely mások képzésére a referencia-architektúra értelmezéséről és alkalmazásáról?
(5) tegye egyértelművé, hogy a közönségnek/ olvasónak mit kell tennie a dokumentummal, pl. “lásd a legjobb gyakorlatokat.”Az eredményeknek meg kell adniuk azt, amit a borítón mondanak, beleértve a bizonyítékokat és a validálás forrásaira mutató hivatkozásokat. A referencia-architektúra koherens, cselekvőképes módon “tanulást” is nyújthat a kísérletezésből.
(6) tegye egyértelművé a relevancia tartományát. Egy adott tartomány nélküli referencia-architektúra a magasabb szintű vezérelvek filozófiája, nem pedig architektúra. Egy architektúrát, még egy referencia architektúrát is, domainhez kell kötni. Minél kisebb ez a tartomány, annál relevánsabb és használhatóbb a referencia architektúra.
(7) a referencia-architektúra tervezett értékét közölni kell, mivel ez segít a közönségnek megítélni annak célját és korlátait, pl. “válassza ki a legjobb szállítási módot.”A végrehajtó csapatok ezután tudják, hová kell menni, amikor ezt a döntést meg kell hozni.
(8) a tartományból származó példák és a vonatkozó technológiák feltüntetése segít tisztázni a referencia-architektúra kontextusát.
(9) a megvalósítás során figyelembe veendő összetevők és képességek alternatíváit és forrásait jól dokumentálni és összekapcsolni kell.
a referenciaarchitektúra nem feltétlenül blokkoló a technológiai projekt megkezdése előtt. Fejleszthető párhuzamosan vagy a szülés után, amely a halál utáni dokumentációként és a levont tanulságokként szolgál. Ha a projekt megkezdése előtt jön létre, akkor felméréseket, kísérleteket és kísérleteket igényel a helyes gyakorlat tájékoztatása érdekében. Az alábbiakban bemutatjuk a referencia-architektúra lehetséges osztályainak javasolt taxonómiáját, a közönségtől, a megoldástól és a szervezeten vagy projektcsoporton belüli tudásbeli hiányosságoktól függően.
a referencia-architektúra öt különböző aspektusának rövidítése a zene, amely emlékezetesnek bizonyult a beszélgetések során bármely szervezeti szinten vagy a megértés területén:
- embership: a domain szempontjából releváns építészeti elemek felsorolása és kategorizálása.
- zsálya: felhasználói történetek, üzleti esetek, folyamatok, munkafolyamatok és a tartományban végzett tevékenységek magyarázatának eszközei.
- zerkezet: hogyan kapcsolódnak egymáshoz a tartomány különböző elemei a használat támogatása érdekében.
- nteraction (vagy integráció): a használat során az architektúraelemek között kicserélt interfészek és üzenetek.
- onlols: az interakciók szabályozására használt korlátozások és politikák.
ez nem azt sugallja, hogy minden referencia-architektúrának 25 dokumentumot vagy alfejezetet kell kézbesítenie, amelyek lefedik az egyes azonosított területeket. Ez azt mutatja, hogy valószínűleg 25 különböző terület van, ahol a szempontokat, a lehetőségeket és a felelősségeket meg kell fogalmazni egy szervezetben vagy projektben. Ez a közönségtől függően változik. A referencia-architektúrákban nincs fuzziness vagy fluffiness. Ezek feltáró erőfeszítések eredményei, és a rövid távú alkalmazott kutatás kézzelfogható eredményei.