adatforrások
ezek a becslések a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet globálisan használt munkanélküliségi definícióján alapulnak. A COVID-19 járvány és az annak leküzdésére alkalmazott intézkedések az EU-ban a munkanélküli-ellátások iránti kérelmek számának hirtelen növekedését idézték elő. Ugyanakkor a munkanélküliségi hivatalokban regisztráltak jelentős része már nem keresett aktívan munkát, vagy már nem állt rendelkezésre munkára, például ha gyermekeiről kellett gondoskodnia. Ez eltérésekhez vezet a regisztrált munkanélküliek és az ILO definíciója szerint munkanélkülinek minősülő munkanélküliek számában. A COVID-19 járvány által kiváltott példátlan munkaerő-piaci helyzet teljes körű megragadása érdekében a munkanélküliségre vonatkozó adatokat további mutatók egészítették ki, pl. ami a foglalkoztatást illeti, munkaerő – piaci lazaság-a kielégítetlen foglalkoztatási igényekre vonatkozó éves statisztikák, amikor közzétették a 2020 első negyedévére vonatkozó munkaerő-piaci adatokat.
az Eurostat a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet iránymutatásai szerint úgy határozza meg a munkanélkülieket, hogy azok a 15 és 74 év közötti személyek, akik a bázishéten munka nélkül maradtak, a következő két héten belül munkába állhatnak, és akik az elmúlt négy hét során valamikor aktívan kerestek munkát. A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek száma a munkaerő százalékában.
az itt tárgyalt munkanélküliségi intézkedések mellett az Eurostat statisztikákat is közzétesz azokról a személyekről, akik csak részben felelnek meg a munkanélküliség meghatározásának. Ezek a személyek nem szerepelnek az ILO hivatalos munkanélküliségi koncepciójában, és eltérő mértékben kötődnek a munkaerőpiachoz. A munkaerő-piaci lazaság mutatói – a kielégítetlen foglalkoztatási igényekre vonatkozó éves statisztikák kiegészítik a munkanélküliségi rátát, hogy teljesebb képet kapjanak a munkaerőpiacról.
jelenleg nincs konkrét jogalap a havi munkanélküliségi adatok előállítására és terjesztésére. Ezek a havi adatok azonban az Európai Unió munkaerő-felmérésének (EU LFS) eredményein alapuló becslések, amely az összes tagállamban az európai jogszabályokkal összhangban és harmonizált fogalommeghatározások alapján végzett folyamatos háztartási felmérés. Ezeket az eredményeket interpolálják / extrapolálják havi adatokra a nemzeti felmérési adatok és/vagy a regisztrált munkanélküliségre vonatkozó nemzeti havi sorozatok felhasználásával. A nemzetközi összehasonlíthatóság biztosítása érdekében mindig a negyedéves LFS-eredményeket használják referenciaértékként. Mivel a legtöbb tagállam esetében a teljes negyedévre vonatkozó eredménykimutatás 90 nappal a referencia-időszak vége után áll rendelkezésre, a legfrissebb adatok általában ideiglenesek. Sok ország esetében a havi munkanélküliségi adatokat az Eurostat számítja ki, míg több ország ezeket az adatokat közvetlenül a munkaerő-piaci alapból szolgáltatja.
a következő LFS-adatokat használják az ebben a cikkben közzétett havi munkanélküliségi ráták számításaihoz:
- Csehországra, Németországra, Magyarországra, Hollandiára, Ausztriára és Svédországra vonatkozóan: havi LFS-adatok 2021 januárjáig. Ausztria esetében a 2021. januári adatok becslése a korábbi, 2004 januárjától 2020 decemberéig tartó adatsorok felhasználásával történik.
- Olaszország, Románia és Finnország esetében: havi munkaerő-piaci adatok 2020 decemberéig.
- Görögország esetében: havi adatok 2020 novemberéig.
- Dánia és Portugália esetében: havi adatok (3 havi mozgóátlag) 2020 decemberéig, 2021 januárjáig és 2021 februárjáig. Portugália esetében a 2020. decemberi és 2021. januári adatok ideiglenesek.
- Észtország esetében: havi adatok (3 havi mozgóátlag) 2020 novemberéig és decemberéig, valamint 2021 januárjáig.
- Belgium, Ciprus, Horvátország, Lettország, Luxemburg, Málta, Szlovénia és Szlovákia esetében: negyedéves adatok, beleértve a Q3 2020-at.
- Bulgária, Spanyolország, Írország, Litvánia, Franciaország és Lengyelország esetében: negyedéves adatok, beleértve a Q4 2020-at is.
- Németország Esetében: az új német integrált háztartási felmérések rendszerének bevezetése miatt, beleértve az LFS-t is, a 2021.januári havi munkanélküliségi ráta a korábbi időszakokban rögzített adatokon alapuló becslés, figyelembe véve a jelenlegi fejleményeket.
a havi munkanélküliségi és foglalkoztatási adatsorokat először négy kategória szintjén számítják ki tagállamonként (15-24 éves férfiak és nők, 25-74 éves férfiak és nők). Ezeket a sorozatokat szezonálisan kiigazítják, és kiszámítják az összes nemzeti és európai aggregátumot. A havi munkanélküliségi adatokat az Eurostat nemenként és két korcsoportra (a 15-24 évesek és a 25-74 évesek) lebontva, arányokban (a munkaerő százalékában) vagy szintekben (ezrekben) teszi közzé. A számok kiigazítatlan, szezonálisan kiigazított és trend sorozatként állnak rendelkezésre. Minden uniós tagállamra vonatkozóan vannak havi becslések. Az EU összesített adatai 2000-ben, az euróövezet adatai pedig 1998 áprilisában kezdődnek; az egyes tagállamok esetében a kiindulási pont változó.