a dráma és/vagy költészet idézésének szabályai A Modern Language Association (mla) stílusban különböznek a próza műfajának idézésétől. Ez a cikk az MLA stílus használatának szabályait tárgyalja a dráma és a költészet idézeteinek formázására. További információkért olvassa el az MLA kézikönyvét.
vers idézése
az MLA kézikönyve konkrét iránymutatásokat kínál a költészet idézéséhez.
| egy vers egy részének vagy egészének idézése | ha nem igényel különös hangsúlyt, tegye idézőjelbe a szövegben (77). | példa: sok diák élvezi William Yeats “Ima a lányomért” című versét; egyik leggyengébb sora a második versszakban jelenik meg: “sétáltam és imádkoztam ezért a kisgyermekért és óráért” (9.sor). |
| két vagy három sor idézése | kövesse az egy sor idézésére vonatkozó szabályt, és használjon előre mutató perjelet, mindkét oldalán szóközzel ( / ), hogy jelezze, hová esik a vonaltörés (77). | a “napszak” című vers első két sorában John Donne két kérdést tesz fel: “igaz, nap van, mi legyen? Fel akarsz hát emelkedni tőlem?”(1-2. sor). |
| idézve több mint három sor vers | állítsa ezeket a sorokat ki a szöveget, mint egy blokk. Behúzza a blokkot fél hüvelykre a bal margótól. Ne adjon idézőjeleket. | sok diák találja az első négy sor Shakespeare szonett 39 rejtélyes:
Ó, hogy te érdemes modor énekelhetek |
az idézett összeg és a sortörések mellett más tényezők is számítanak stanza szünetek és szokatlan elrendezések.
speciális kérdések: Stanza szünetek, szokatlan elrendezések
Stanza szünetek: jelölje meg a stanza szüneteket, amelyek idézetben fordulnak elő két elővágással, szóközzel előttük és utánuk ( / / ) (78).
William Carlos Williams élénk képet ábrázol a “The Red talicska” – ban: “nagyon sok múlik / / egy piros keréken / / talicska / / esővel mázolva / / víz / / a fehér mellett / / csirkék” (“Williams”).
szokatlan elrendezések: ha az eredeti szövegben a sorok elrendezése szokatlan, reprodukálja a lehető legpontosabban (79).
az angol metafizikai John Donne néhány versében behúzást használ, hogy szokatlan elrendezéseket hozzon létre, amint azt az “a Valediction: of Weeping” első versszakja is bizonyítja:
hadd öntsem ki
könnyeimet, mielőtt szembenéznek, míg itt maradok,
mert arcod érméid, bélyeged pedig rajtuk van,
és ezzel a veréssel valami értékesek,
mert így legyen
terhes téged;
a sok bánat gyümölcsei ők, jelképei több,
amikor egy könnycsepp esik, hogy te esik, amely viselte,
így te és én semmi, akkor, amikor a búvárok partján. (1-9. sor)
színdarabok idézése
amikor párbeszédet kell idéznie egy színdarabból, tartsa be ezeket a szabályokat:
- állítsa be az idézetet a szövegből.
- Kezdje a párbeszéd minden részét a megfelelő karakter nevével.
- behúz minden nevet fél hüvelykre a bal margótól, és minden nagybetűvel írja be.
- kövesse a nevet egy ponttal, majd indítsa el az idézetet.
- behúzza a karakter beszédének minden más sorát további összeggel.
- amikor a párbeszéd másik karakterre vált, kezdjen egy új sort fél hüvelyk behúzással.
- tartsa fenn ezt a mintát az idézet során (80).
példa:
Margaret Edson Szellemességének egyik visszaemlékezése arra utal, hogy Vivian Bearing betegsége miatt megkérdőjelezi néhány korábbi interakcióját a hallgatókkal:
1.hallgató. Bearing Professzor? Beszélhetnénk egy percet?
VIVIAN: lehet.
diák 1: Halasztást kell kérnem a dolgozatomra. Nagyon sajnálom, és ismerem a politikáját, de lásd—
VIVIAN: ne mondd el. A nagyanyád meghalt.
1.tanuló: tudtad.
VIVIAN: ez csak találgatás volt.
1.diák: haza kell mennem.
VIVIAN: tedd, amit akarsz, de a papír esedékes, amikor esedékes. (63)
speciális kérdések
mulasztások: kövesse a próza idézeteinek kihagyására vonatkozó szabályokat (83).
bár az MLA-ban a színdarabok és versek idézésének néhány szabálya eltér a próza idézésének szabályaitól, az irányelvek megértése segít alkalmazni őket bármilyen forgatókönyvben.
Idézett Művek
Donne, John. “A Csali.”A Teljes Angol Versek. Penguin Books, 1971, 43-4.
—. “A nap szünete.”A Teljes Angol Versek. Penguin Books, 1971, 45-6. Edson, Margaret. Wit. Faber és Faber, 1993.
Shakespeare, William. Szonett 39. A Pelikán Shakespeare: A Szonettek. Penguin Books, 1970, p.59.