tápanyag-sűrűség: fogyasztói megértés, észlelés és viselkedés

töltse le a teljes jelentést.

sok amerikai napi étkezési és italozási döntéseket hoz azzal a céllal, hogy egészséges, kiegyensúlyozott étrendet fogyasszon. A legtöbb ember általában tisztában van azzal, hogy egészséges összetevőkben gazdag ételeket kell keresnünk, és arra kell törekednünk, hogy megfigyeljünk olyan vegyületeket, amelyek nagy mennyiségben kevésbé egészségesek lehetnek.

a”tápanyag—sűrűség” egy olyan kifejezés, amely leírja ezt a fogalmat-magában foglalja a hasznos tápanyagok egyensúlyát az élelmiszerekben (például vitaminok, ásványi anyagok, sovány fehérje, egészséges zsírok és rostok), összehasonlítva a tápanyagokkal (például telített zsírok, nátrium, hozzáadott cukrok és finomított szénhidrátok).

a szövetségi 2015-2020-as étrendi irányelvek Az amerikaiak számára erősen hangsúlyozzák a tápanyag-sűrű ételek és italok kiválasztásának fontosságát, a jelentés egészében használva a kifejezést. De mit tudnak a fogyasztók a tápanyag-sűrűségről? És hogyan alkalmazzák, ha egyáltalán alkalmazzák a saját étkezési szokásaikra és vásárlási döntéseikre? Az IFIC Alapítvány célja, hogy jobban megértse a tápanyag-sűrűség felmérésének fogyasztói megértését és befolyását. Íme néhány kulcsfontosságú Elvitel:

három ember közül közel kettő hallott a tápanyag-sűrűségről, de sokkal kevesebben tudják megmagyarázni, hogy mit jelent. A válaszadók hatvannégy százaléka azt mondta, hogy vagy hallotta a kifejezést korábban, vagy legalábbis azt gondolta, hogy tudja, mit jelent, de valamivel kevesebb, mint minden negyedik azt mondta, hogy meg tudja magyarázni a tápanyag-sűrűséget valaki másnak. Harminchat százalék azt mondta, hogy még soha nem hallott a kifejezésről. “Ezek az eredmények azt mutatják, hogy bár a tápanyag-sűrűség olyan kifejezés, amelyet sokan hallottak, van egy rés a megértésben” – mondja Joseph Clayton, az IFIC Alapítvány vezérigazgatója.

a fogyasztók bizalma megoszlik a tápanyag-sűrű élelmiszerek azonosításában. Annak ellenére, hogy három ember közül csaknem kettő hallott a tápanyag-sűrűségről, csak 43% mondta, hogy nagyon vagy kissé bízik abban, hogy képes azonosítani őket. A felmérésben résztvevők hasonló százaléka (42%) azt mondta, hogy nem vagy egyáltalán nem bízik abban, hogy képesek azonosítani a tápanyag-sűrű lehetőségeket.

az íz és az ár továbbra is a legfontosabb tényezők az élelmiszer-vásárlási döntések meghozatalában, míg a tápanyag-sűrűség alacsonyabb. Ez a megállapítás összhangban van a 2019-es élelmiszer-és Egészségfelmérés eredményeivel. A jelenlegi felmérésben, amikor arra kérték, hogy az élelmiszerek tulajdonságait a vásárlási magatartásra gyakorolt hatásuk alapján rangsorolják, az emberek 58% – a az “ízt” rangsorolta első vagy második lehetőségként, majd az “árat” (45%). A ” tápanyag-sűrűség “mindössze 15% – ot ért el, csak a” környezeti fenntarthatóság ” (10%) felülmúlva a rangsorban. Az egészségesség fontossága a tápanyag-sűrűséggel szemben is megoszlott: az egészségességet a felmérésben részt vevők 35% – a hatásos tényezőnek minősítette, ami azt mutatja, hogy az emberek nem feltétlenül egyenlítik ki a tápanyag-sűrűséget az egészségességgel.

a költségvetés-barátság és a könnyű azonosíthatóság a legfontosabb szempontok a tápanyag-sűrű táplálékfelvétel növeléséhez. Amikor a felmérés válaszadóit megkérdezték, hogy mi segítene nekik több tápanyag-sűrű ételt fogyasztani, 33%-uk azt mondta, hogy növelné a fogyasztást, ha költségvetésbarátabbak lennének, majd ha könnyebben azonosíthatók lennének (29%). Az íz javítása (26%) és a tápanyag-sűrűség megismerése (23%) szintén magas rangú.

az emberek nagy valószínűséggel tápanyag-sűrű lehetőségeket keresnek reggelire. A reggeli valóban a nap legfontosabb étkezése lehet, amikor a tápanyag-sűrűségre összpontosítunk. Hetvenkét százaléka felmérés elfogadók rangsorolt “reggeli”, mint az első vagy a második választás az étkezési alkalom, amelyben valószínűleg keresik tápanyag-sűrű élelmiszerek. Ezt követte az ebéd (57%) és a vacsora (49%), ami azt jelzi, hogy a nap folyamán csökken a tápanyag-sűrűség. Ennek elfogadható okai lehetnek az időbeli korlátozások és a napi ütemtervek stresszei, ami a nap előrehaladtával csökkent képességhez vezet, hogy figyelmet fordítson a tápanyag-sűrű lehetőségekre. Továbbá, az emberek nem feltétlenül keresnek rendszeresen egészséges harapnivalókat vagy desszert lehetőségeket: 15% – kal, illetve 7% – kal a legalacsonyabbak voltak az összes étkezési alkalom között.

az emberek nagyobb valószínűséggel keresnek hasznos tápanyagokat a tápanyagok helyett, hogy korlátozzák a tápanyag-sűrű élelmiszerek azonosítását. A vitaminok, ásványi anyagok, fehérjék és rostok voltak a tápanyag-tények címkén felsorolt legfontosabb lehetőségek, amelyeket figyelembe kell venni a tápanyag-sűrű élelmiszerek azonosításakor. A telített zsír és a nátrium mennyisége volt a legalacsonyabb választás, az emberek mindössze 16% – A, illetve 14% – A választotta ezeket a lehetőségeket. “Más szavakkal-mondja Clayton-a tápanyag-sűrűség a hasznos tápanyagok és azok közötti egyensúlyról szól, amelyeket korlátozni kell, és úgy tűnik, hogy az emberek jobban ráhangolódnak az élelmiszer táplálkozási profiljára, ahelyett, hogy a kevésbé egészséges összetevőkre összpontosítanának.”

volt néhány jelentős különbség a férfiak és a nők, valamint a fiatalabb és idősebb korcsoportok között. A férfiak nagyobb valószínűséggel hallották vagy látták a “tápanyag-sűrűség” kifejezést különböző médiaforrásokból és egészségügyi szakemberektől. Ennek megfelelően arról is beszámoltak, hogy magabiztosabbak abban, hogy képesek azonosítani és megmagyarázni a kifejezést. A 45 év alattiak sok válaszukban kiemelkedtek az idősebb korcsoportokhoz képest, ami visszatérő tendencia az IFIC Alapítvány számos fogyasztói kutatási felmérésében. A 45 évesnél idősebbekhez képest nagyobb valószínűséggel mondták, hogy magabiztosnak érzik magukat a kifejezés azonosításában és magyarázatában; idősebb társaikkal összehasonlítva a 45 év alattiak nagyobb valószínűséggel hivatkoztak a környezeti fenntarthatóságra, mint az élelmiszer-vásárlás legfőbb mozgatórugójára.

módszertan

ezer interjút készítettek az 18+ felnőttek körében szeptember 26-27th, 2019 között, és súlyozták az arányos eredmények biztosítása érdekében. A hibahatár 3,1% volt a 95% – os konfidencia szinten.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

More: