aromás vegyületek nómenklatúrája
a legegyszerűbb aromás vegyületek a benzolgyűrűk, amelyek egyik szubsztituenssel helyettesítik az egyik hidrogénatomot. Ha ez a szubsztituens alkilcsoport, akkor először elnevezzük, majd egy szóval “benzollal”. Az alábbiakban bemutatott molekulát ezért etil-benzolnak nevezzük.
a szubsztituensek az alkilcsoportoktól eltérő csoportok lehetnek. Ha egy klóratomot hidrogénnel helyettesítünk, akkor a név klórbenzol lesz. Az \(\ce {- NH_2}\) csoportot aminocsoportnak nevezzük, tehát a megfelelő molekulát aminobenzolnak nevezzük, amelyet gyakran anilinnek nevezünk. Egy\ (\ce{-NO_2}\) csoportot nitrocsoportnak nevezünk, így az alábbi harmadik példa a nitrobenzol.
ha egynél több szubsztituens van jelen, egymáshoz viszonyított elhelyezkedésüket a benzolgyűrű pozícióinak számozásával lehet jelezni.
a szén helyének száma ezután megelőzi a szubsztituens nevét a teljes névben, a számokat vesszővel elválasztva. Az elágazó alkánokhoz hasonlóan a rendszer megköveteli, hogy a számok a lehető legalacsonyabbak legyenek, és ugyanazon szubsztituens egynél több előtagját használják. Ha különböző szubsztituensek vannak, akkor az első betűrendben az alacsonyabb számot kapja,és először szerepel. Az alábbi szerkezeteket 1,2-dimetil-benzolnak és 1-etil-4-metil-benzolnak nevezzük.
a di-szubsztituált benzolgyűrűk elnevezésének alternatív rendszere három különböző előtagot használ: ortho, meta és para. Ha két csoport Orto helyzetben van, akkor a szomszédos szénatomokon vannak. A meta pozicionálás arra utal, hogy a 1,3 elrendezés. A para pozícionálás arra utal, hogy 1,4 elrendezésben van. Az alábbiakban bemutatjuk a dimetil-benzol, más néven xilol három lehetőségét.
végül egy benzolgyűrű, amelyből hiányzik egy hidrogénatom \(\bal( \ce{-C_6H_5} \jobb)\), önmagában tekinthető a szénatomok hosszabb láncának szubsztituensének. Ezt a csoportot fenilcsoportnak nevezzük, így az alábbi molekulát 2-fenilbutánnak nevezzük.
