háttér: annak ellenére, hogy a paracetamol sok éven át széles körben elterjedt, a paracetamol fájdalomcsillapító szérumkoncentrációja ismeretlen. Ezért vizsgálták a szérum paracetamol koncentrációk és az analgetikus hatás közötti összefüggést.
módszerek: Hatvannégy laparoszkópos sterilizáláson átesett nő vett részt egy kettős-vak, placebo-kontrollos, randomizált vizsgálatban. A betegek 40 mg kg−1 propacetamolt (H Csoport), 20 mg kg−1−Et (I csoport), 10 mg kg-1-et (L csoport) vagy placebót kaptak műtét után. Az Alfentanil betegkontrollos fájdalomcsillapítás (PCA) útján volt elérhető a 4‐h posztoperatív vizsgálati időszak alatt. A betegek saját bejelentett fájdalmát a vizuális analóg skálán (VAS) regisztrálták. A paracetamol-adatokhoz farmakokinetikai modellt illesztettek.
eredmények: A propacetamol beadása után egy-3 órával az alfentanil fogyasztás szignifikánsan (P = 0,01–0,04) magasabb volt a placebo csoportban, mint a propacetamolt kapó H, I és L csoportokban. A kezdeti VAS‐pontszámok mérsékeltek voltak (5,4–6,2), és jelentősen csökkentek (P < 0,0001) az idő múlásával, a csoportok közötti különbség nélkül. A Paracetamol egy nyitott, két rekeszes modellt követett, intravénásan alkalmazva és elsőrendű eliminációval. A becsült koncentráció közvetlenül (t = 0) az injekció beadása után 56 mg l−1 (H), 28 mg l−1 (I) és 14 mg l−1 (L) volt.
következtetés: a paracetamol jelentős opioid‐megtakarító hatását mutattuk az azonnali posztoperatív időszakban. A farmakokinetikai adatok összhangban voltak más vizsgálatokkal. Eredményeink arra utalnak, hogy a paracetamol plafonhatása jelen lehet 5 mg kg−1 i.v. dózisokban, azaz 14 mg L−1 szérumkoncentrációban, ami alacsonyabb dózis, mint korábban javasolták.