a férfi karakterek túlsúlya a gyermekirodalomban jól megalapozott. Néhány javulás ellenére a gyermekirodalom továbbra is nemi sztereotípiák, azzal a feltételezéssel, hogy a fiúk inkább a férfi főszereplőkről olvasnak. A legtöbb nemi elfogultságot elemző irodalom a pszichológián és a nemi kutatáson alapult, de a kreatív íráskutatást ritkábban használták vizsgálati eszközként. Itt egy kreatív írási módszertant használunk egy második személy kiválasztására, a saját kaland történetének feltárására, a nemek és a karakter konstrukcióinak feltárására. Ezután kiterjesztjük ezt a kutatást egy hagyományos felmérés segítségével, összehasonlítva az olvasók ‘gondoskodó’, ‘hideg’ vagy ‘kíváncsi’ cselekedeteit a saját nemükkel és a főszereplő vélt nemével. Előzetes eredményeink azt sugallják, hogy bár mindkét nem egyformán valószínű, hogy a főszereplőt férfiként vagy nőként írja le, azok az olvasók, akik a főszereplőt nőnek tartották, nagyobb valószínűséggel választották a gondoskodást, mint a nem gondoskodó cselekedeteket. A nemek szerint meghatározott szövegek hagyományos használata mesterségesen elősegítheti a dichotóm nemi választást az olvasókban. A második személyű interaktív narratívák felhasználásával végzett további kutatások kevésbé tiltott nemi konstrukciókat kínálhatnak, mint a hagyományos módszerek. A kreatív íráskutatás izgalmas lehetőségeket kínál a nemi tanulmányok új megközelítéseihez a gyermekirodalomban, előzetes tanulmányunk azonban fontos korlátokat is azonosított, amelyek a jövőbeli tanulmányok tervezésének javát szolgálják.