válasz: a Szentírás, amely nem említi az esőt a nagy özönvíz előtt, megtalálható a Genezis 2-ben. Azt mondja: “Amikor az Úr Isten megteremtette a világegyetemet, nem voltak növények a földön, és nem csíráztak magok, mert nem küldött esőt . . . de víz jön fel a felszín alól, és megöntözi a földet” (Genezis 2:5 – 6).
egyesek szerint ez az eső nélküli állapot csak röviddel az 1.genezisben említett teremtési események után tartott fenn. Ha ez igaz, akkor ez a köd és köd indította el a hidrológiai ciklust, ami végül az égből hulló vízhez vezetett. Másrészt vannak más tényezők is, amelyeket figyelembe kell venni, ami arra készteti az embert, hogy azt higgye, Noé özönvize előtt nem volt zápor. A szivárványok kialakulásának időzítése bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a földön csak az özönvíz után esett az eső.
ha az özönvíz után nem lenne eső, akkor a “felhőben” lévő szivárvány új jelenség lenne. Az árvíz előtt nem léteztek volna, mivel a szuszpendált vízen (vízcseppeken) áthaladó fény refrakciója hozza létre őket. Valószínűnek tűnik, hogy Isten a szivárványként ismert új jelenségeket ’emlékeztetőként’ használta mind neki, mind az embernek arra az ígéretre, amelyet tett, hogy nem hoz újabb özönvizet a földre (Genezis 9:11 – 16).
a maihoz képest a vízözön előtti föld sokkal más hely volt. Például a bizonyítékok rámutatnak arra a tényre, hogy az özönvíz előtt a föld éve 360 napból állt, szemben a mai évvel, amely több mint 365 napból áll. A Genezis több versének összehasonlítása (Genezis 7: 24, 7:11 és 8:4) azt mutatja, hogy az öt hónap 150 napból állt. Ez azt jelentené, hogy az özönvíz előtti napok valamivel hosszabbak voltak, mint a jelenlegi 24 órás napok.
az árvíz előtti föld, még rendszeres eső nélkül is, buja trópusi erdő volt, nagy mennyiségű növényzettel. Mivel a napok hosszabbak voltak, a hőmérséklet melegebb volt. Miután a vizek visszahúzódtak, a jégkorszakok megkezdődtek, és a föld ökoszisztémája megváltozott.
mielőtt Isten elhozta volna a vizet, és hagyta volna, hogy eső essen, kevesebb szél és légköri turbulencia lett volna. A szeleket a hőmérséklet-különbségek okozzák, amelyeket a Föld tengelyének dőlése, a hegyi rendszerek és a jégsapkák okoznak. Mindezek egyenlőtlen meleg és hideg területeket okoznak a világon. Az árvíz előtti föld melegebb volt, több növényzettel és kisebb óceánokkal rendelkezett, mint ma.
a Föld légköre az árvíz előtt kevesebb részecskét tartalmazott az eső kondenzálására, mint amit ma találunk. A kondenzációs magoknak nevezett részecskék elengedhetetlenek a vízcseppek képződéséhez.
“néhány légköri részecske . . . képződött a víz elpárolgása cseppecskék tengeri spray, természetes, sőt előnyös légköri alkotórészek. A kondenzációs magoknak nevezett nagyon kicsi részecskék testekként szolgálnak a légköri vízgőz kondenzálódásához . . . “(Manahan, Stanley E., környezeti kémia 7. kiadás).
ha az árvíz előtt a földnek kisebb óceánjai voltak, és nem volt eső, akkor a vízcseppek kondenzálására szolgáló részecskék termelése nagyon kicsi lenne, ha nem létezne. A kevesebb légköri turbulencia azt is eredményezte volna, hogy kevés részecske került a levegőbe.
az árvíz visszahúzódása után az időjárási viszonyok változása, a kondenzációs magok képződése, a megnövekedett vulkáni aktivitás és a megnövekedett szélrendszerek esőt eredményeztek volna.
az eső hiánya azonban nem azt jelentette, hogy a nagy vízözön előtt a világ száraz volt.
mivel a föld az árvíz előtt melegebb lett volna, és nem kondenzált nedvességgel terhelt volna, rendkívül hatékony kondenzációs ciklus zajlott volna le. A kondenzált vízcseppek nagyobbak és gyakoribbak lettek volna. A föld felszíne éjszaka nagyon gyorsan lehűlt volna. Ez azt jelentené, hogy a bolygót minden nap nagyon erős köd vagy köd öntözte volna.