tan

v. tanítás, utasítás
Jób 11: 4 Azt mondod, Az én d tiszta, és én tiszta vagyok
Ézsaiás 29: 24 és a gyászolók megtanulják d
Mat 7:28; 22:33

doktrína (Zsid. általában leqach, “tanítás”; gr. didaskaliah, “tanítási aktus”,” tanítás”; didache, “tanítás”, általában az, amit tanítanak). 336 gyakori kifejezés az úsz-ben, amely a tanítás aktusát jelölheti (1 Titusz 4: 13; 5:17), de leggyakrabban az átadott információk vagy ötletek tartalmát jelöli (1:10; stb.). A didaskáliát az oktatás tevékeny értelmében (Róm 15:4) és a tanítás passzív értelmében (Mt 15:9) használják.

forrás: Evangélikus Biblia szótár

(tanítás).

1-Jézus: isteni eredetű: (Jn.7.

16-17); hatalma és igazságossága van (Máté 7: 28, Máté 22:16), és csodálatra ad okot (Máté 7:28, Máté 22: 33, Márk 1:21, Márk 11:18).

2-Az egyházról: aki hallja az egyházat, hallja Krisztust; aki megveti az egyházat, az megveti Krisztust, Lukács 10: 16, Máté 10: 40. Krisztus a “csalhatatlanság erejét” adta Egyházának a Máté 16:19-ben és 18:18-ban; és azt a kötelességet, hogy erősítse a testvéreket a hitben, és táplálja Krisztus juhait (Lukács 22: 32, János 21:15-17, János 13:20).

Keresztény Biblia Szótár
Dr. J. Dominguez

Forrás: Keresztény Biblia Szótár

Tanítás. Az ÓSZ – ben ez azt jelenti, hogy a tanításom úgy fog esni, mint az eső, az ósz-ben azt jelenti, hogy a tanításom úgy fog esni, mint az eső. Az úsz-ben több szót használnak, többnyire didaquot, körülbelül harmincszor, didaskaliát pedig körülbelül tizenhét alkalommal. Amikor az Úr Jézus XP. – t tanította, az emberek csodálkoztak az ő d. – jén; mert úgy tanította őket, mint egy a hatalommal, és nem úgy, mint az írástudók 6 (Máté 7:28-29; Márk 1:22; Lukács 4:32). azt mondta nekik:” nem az enyém az én Istenem, hanem azé, aki elküldött engem ” (János 7: 16). Ugyanakkor arra is figyelmeztette őket, hogy ne engedjék el a (Mt 16,6-11) a farizeusok és szadduceusok D. – jét, mert ez képmutatás volt, és mert ők úgy tanítottak, mint D. az emberek parancsolatai (mt 15,9). Pünkösd után a megtérteket az apostolok d-je (d) tartalmazza (ApCsel 2:42). A korai keresztények nagy erőfeszítéseket tettek az új megtértek oktatására (Róm 12:7; 1Kor 12:28-29). Pál apostol arra figyelmeztet, hogy az utolsó napokban némelyek el fognak térni a hittől, hallgatva a megtévesztő szellemekre és démonokra (1tí 4,1), és eljön az idő, amikor nem fogják elszenvedni a gyógyulást (2tí 4,3). A lelkipásztoroknak törekedniük kell arra, hogy úgy beszéljenek, mint ami összhangban van az egészséges d. xhamsterrel (tit 2: 1).

forrás: keresztény Biblia szótár

(-> hatóság). A keresztény tan vagy didache nem értelmezhető elméleti vonalon, sem a hitrendszer formájában megfogalmazott javaslatok halmazaként, sem a Biblia különféle értelmezéseihez kapcsolódó tanításként. Inkább az emberi átalakulás és gyógyulás erejeként jelenik meg. “A nép csodálkozott tanításán, mert hatalommal tanította őket, és nem úgy, mint az írástudók… Mi ez? Egy új doktrína hatalommal! Még a tisztátalan szellemeket is parancsolja, és azok engedelmeskednek neki!”(Mk 1,21-27; vö. Mk 4,2; 11,18; Mt 7,28; 22,33). Az írástudók tudományos módon fejlesztik ki a hagyományok és törvények értelmét, amint azt később a Misna * kodifikálta, az Evangéliumtól eltérő módon(vö. Mk 12,38). Jézus éppen ellenkezőleg, egy új tanítást hirdetett (didakhe Kain 6: Mk 1,27) szabad tekintéllyel (exousia), mert meg tudja gyógyítani a betegeket. Papok és írástudók törvényekkel szentelik meg e világ rendjét: nem a meglévő intézmények létrehozására, hanem szankcionálására szolgálnak. Jézus viszont hirdette gyógyító szavát, mert meggyógyítja és megtisztítja az elnyomottakat az ősi rituális szentségtől, megnyitva a kegyelem és az élet útját a rendszer felett. Logikus, hogy azok, akik másokat uralnak, testüket társadalmi módon irányítják (katonák) vagy szakrális (papok), azt gondolják, hogy veszélyes, és végül megölik. Jézus vonalában az Egyház tanítását gyógyító hatalomként kell kifejezni, az ember átalakulásának szolgálatában, nem pedig elméleti dokumentumokban összegyűjtött hivatalos doktrínaként. Ebben az értelemben meg kell érteni Krisztus didakhéját (vö. 2JN 1,9), amely az apostolok didakhéja (ApCsel 2,42).

PIKAZA, Javier, A Biblia szótára. Történelem és szó, isteni szó, Navarra 2007

forrás: a Biblia története és szava szótára

forrás: Vine Dictionary New Testament

az idők úgy tűnik, az OT, a szó lefordítva jelölő kifejezések, amit kapott vagy hallott. Az úsz didach-ban (úsz didach) és didaskalia (didaskalia) a ” tanítás “gyökérből származnak, és jelenthetik a tanítás aktusát vagy annak tartalmát, amit tanítanak.

a Tan a Szentírás teológiai értelemben vett tanítása. Abban különbözik a dogmától (lásd), hogy nem jelent hiteles egyházi állítást, hanem inkább Isten szavának alapanyaga, amelyet a tanácsok használnak a teológiai igazság végleges és néha ellentmondásos formákban történő megfogalmazásához.

a közös vitákban a tant néha a szellemi élettel ellentétben használják. Az antitetikus felhasználás azonban szerencsétlen, mert ez a két elem kiegészíti egymást. Amikor Pál “egészséges tanról” beszél (1 Tim. 1: 10; Cici. 2: 1) Úgy tűnik, hogy megerősíti, hogy az igaz tan életadó.

Everett F. Harrison

Harrison, E. F., Bromiley, G. W., & Henry, C. F. H. (2006). Teológiai Szótár (190). Grand Rapids, nekem: kihívás Könyvek.

forrás: Dictionary of Theology

az ÓSZ-ben ez a szó főleg a leqa fordításaként jelenik meg, ami azt jelenti, hogy “ami befogadott” (Deut. 32.2; Munka 11.4; Pr. 4.2; van. 29.24). A kinyilatkoztatott tanítások gondolatát főként a T (T) szó fejezi ki, amely 216-szor jelenik meg, és “törvény” – nek fordítják.

két szót használnak az úsz-ben. A Didaskalia mind a cselekedet, mind a tanítás tartalmát jelenti. A farizeusok tanításával kapcsolatban használják (Mt. 15.9; Mr. 7.7). Eltekintve a Kolosszéiaktól és az Efézusiaktól, a lelkipásztori levelekre korlátozódik (és úgy tűnik, hogy gyakran utal valamilyen tanításra, amelyet az ortodoxia szabályaként használnak). didaj az úsz nagyobb számú részében jelenik meg. Ez jelentheti a tanítás aktusát vagy tartalmát is. Jézus tanításával kapcsolatban említik (Mt. 7.28 stb.), amelyet ő maga isteninek tartott (Jn. 7.16–17). A keresztény tanítást Pentocoste után kezdték megfogalmazni (ApCsel. 2.42), a K-ra válaszolók számára adott utasítások formájában (Róm. 6.17). Az egyháznak voltak olyan tagjai, akiknek hivatalos feladata az volt, hogy ilyen tantételt tanítsanak a fiatal megtérteknek (pl. 1 Kor. 12.28–29). A didaj-ok tartalmát lásd: E. G. Selwyn, Szent Péter első levele, 1946, esszé II.

R. E. N.

Douglas, J. (2000). Új Biblia Szótár: Első Kiadás. Miami: Egyesült Bibliai Társaságok.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

More: