Reuters – Az Egyesült Nemzetek becslése szerint körülbelül 1,2 milliárd embert fenyeget az elsivatagosodás, mivel a sivatagok kiterjednek és leromlott szárazföldek borítják a világ szárazföldi területének közel egyharmadát. Íme öt tény a sivatagi területek behatolásának jelenségéről.
* az elsivatagosodás nem új keletű. A sumér és babiloni birodalmak azon ősi civilizációk közé tartoznak, amelyekről azt gondolják, hogy gyorsabban hanyatlottak, miután mezőgazdasági termelésük csökkent az elhúzódó kiszáradás és a vízhiány miatt.
* a sivatagok természetesen bővülnek, de az “elsivatagosodás” egy másik folyamat, amikor a száraz, félszáraz területeken a föld lebomlik, a talaj elveszíti termelékenységét és a növényzet elvékonyodik az emberi tevékenységek és/vagy az elhúzódó aszályok/áradások miatt.
* a sivatagok szétterítésével járó pusztítás 1968-ban, kilenc évvel azelőtt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete megtartotta első konferenciáját a kérdésben, megragadta a globális figyelmet. Mintegy 250 000 ember és több millió háziállat pusztult el a nyugat-afrikai Szaharától délre fekvő Száhel régióban a súlyos aszály hat éve alatt, amely mauritániát, Szenegált, Malit, Burkina Fasót, Nigert és Csádot sújtotta.
* világszerte felgyorsul az elsivatagosodás üteme, mondja az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP). Afrika a leginkább érintett kontinens; földjének kétharmadával sivatag vagy szárazföld. Az Egyesült Államokban a szárazföldek csaknem egyharmadát érinti az elsivatagosodás; Latin-Amerika és a Karib-térség egynegyedét, Spanyolország egyötödét.
* az elsivatagosodás elsősorban a fenntartható fejlődés problémája. Ennek okai közé tartozik a túlzott növénytermesztés, a túlzott legeltetés, a nem megfelelő öntözési gyakorlatok és az erdőirtás. Az ilyen rossz földgazdálkodási gyakorlatok gyakran a gazdálkodók társadalmi-gazdasági körülményeiből fakadnak, és megelőzhetők.