amikor meghallod a ‘tudomány’ szót, mire gondolsz? Laborköpenyek és kémcsövek? Teleszkópok és csillagok? Einstein? Kutyafülű tankönyvek? Bár ezek a tudomány különböző aspektusait képviselik, ezek egyike sem testesíti meg igazán a ‘tudomány’ egészét, mert mint terület annyira sokoldalú.
a tudomány mind a tudás (a már felfedezett dolgok), mind az új ismeretek megszerzésének folyamata (megfigyelés és kísérletezés—tesztelés és hipotézis). Mind a tudás, mind a folyamat kölcsönösen függ egymástól, mivel a megszerzett tudás a feltett kérdésektől és a válaszok megtalálásához használt módszerektől függ.
a tudomány területét gyakran csoportosítják:
- természettudomány-az élet vagy a biológiai tudomány (az élő szervezetek tanulmányozása) és a fizikai tudomány (az anyagi univerzum tanulmányozása, beleértve a fizikát, a kémiát, az űrtudományt stb.).
- Társadalomtudomány—a társadalom és az emberek tanulmányozása (például antropológia, pszichológia)
- formális tudomány—a logika és a matematika tanulmányozása
- alkalmazott tudomány—tudományágak, amelyek a tudományra támaszkodnak, és a meglévő tudományos ismereteket új alkalmazások kifejlesztésére használják, például a mérnöki, robotikai, mezőgazdasági és orvostudományi területeken.
mind a természettudomány, mind a társadalomtudomány empirikus tudományként ismert. Ez azt jelenti, hogy minden elméletnek megfigyelhető jelenségeken, az eredmények reprodukálhatóságán és a szakértői értékelésen kell alapulnia.
a legérdekesebb dolog a tudományban az, hogy soha nem fejeződik be. Minden felfedezés újabb kérdésekhez, új rejtélyekhez vezet, valami máshoz, amelyet meg kell magyarázni. Ez egy olyan eset ,hogy ‘minél többet tudunk, annál inkább tudjuk, hogy egyáltalán nem tudunk semmit’. Például a DNS kettős spirálszerkezetének felfedezése forradalmasította a biológia megértését, teljesen új területeket hozva fel, mint például a genetikai módosítás és a szintetikus biológia.
még a tudomány által összegyűjtött ‘tudásanyagon’ belül sem ‘bizonyítható’soha semmi. Bár lehet, hogy sok adat támasztja alá azt az elméletet, hogy igen, létezik gravitáció, vagy hogy az emberek több millió év alatt fejlődtek ki, folyamatosan finomítjuk és újraértékeljük az adatokat. Einstein miatt a gravitáció ma nem olyan, mint Newton vagy Laplace számára. Bármely új bizonyíték alátámaszthatja ezt az elméletet, de nem bizonyítja. Bár bizonyos elméleteket igaznak fogadunk el, ezt ideiglenesen tesszük. Az ‘igazság’ ma nem garantálja, hogy holnap nem találunk bizonyítékot az ellenkezőjére. A tudomány folyamatosan további bizonyítékokat gyűjt az ismert elméletekről … minden esetre.
a tudomány segíthet megérteni önmagunkat és a világunkat, felismerni, hogyan működik és hol illeszkedünk bele. Mindig lesznek megválaszolandó kérdések. Mi történik a halálunk után? Mi késztet minket arra, hogy álmodjunk? Mi a tudatosság? Ez a válaszok keresése, az emberiség veleszületett kíváncsisága és a miértre való törekvés az, ami előremozdítja a tudományos felfedezést. Lehetséges, hogy a tudomány egy nap megtalálja a válaszokat, de ha nem, akkor nem a próbálkozás hiánya miatt.