8 következtetések
a Campylobacteriosis egyre nagyobb terhet jelent az Egyesült Államokban, valamint a világ más fejlett és fejlődő részein. A fertőzések körülbelül 90% – a A C. jejuni és a C. coli élelmiszerekben való szennyeződésének köszönhető. A kutatók és az egészségügyi felügyeleti szervezetek megpróbálták megakadályozni az élelmiszerlánc szennyeződését az állatokba történő antibiotikum-kezelés beültetésével (Barton, 2014; Wieczorek and Osek, 2013). A vizsgálatok azonban megerősítették, hogy az antimikrobiális alkalmazás az állatban növeli a gyógyszerrezisztens Campylobacter esélyét (Abley et al., 2012; Luangtongkum et al., 2009). Az elmúlt években a baktériumok gyógyszerrezisztenciája egyre növekvő közegészségügyi kérdéssé vált. Ennek ellenére gondosan ellenőrzik és ellenőrzik. Bár a Campylobacter fertőzés általában kisebb, és nem igényel kezelést, hosszú távú fertőzés fordulhat elő fiataloknál, időseknél vagy csökkent immunrendszeri funkciójú embereknél (Blaser and Engberg, 2008).
a makrolid és a fluorokinolon (FQ) a két leggyakoribb antibiotikum a campylobacteriosis kezelésére. A Campylobacter makrolid rezisztenciája a génmódosítással és az efflux pumpával függ össze (Luangtongkum et al., 2009). Beszámoltak arról, hogy a 23S rRNS metiláció felelős a makrolid antimikrobiális rezisztenciáért a C. rectusban (Roe et al., 1995). C. jejuni és C. coli esetén a v domén pontmutációira volt szükség a 23S rRNS-en a makrolid ellen (Vacher et al., 2005). Az FQ rezisztencia volt a leggyakoribb gyógyszerrezisztens típus, amelyet a Campylobacter spp. (Luangtongkum et al., 2009; Wieczorek és Osek, 2013). Az USA-ban és Kanadában a betegekből izolált Campylobacter törzsek közel 50% – a rezisztens a ciprofloxacinra (Gupta et al., 2004). Hasonló megfigyelések történtek Európában, Ázsiában és Afrikában is (Luangtongkum et al., 2009). A gyrA gén pontmutációi felelősek a Campylobacter FQ rezisztenciáért. Bár a pontmutációk felhalmozódása a kinolon rezisztenciát meghatározó régióban (QRDR) növeli az ellenállás erősségét, a gyrA gén egyetlen mutációja elegendő az FQ iránti érzékenység csökkentéséhez (Luo et al., 2003). Az efflux pumpa és a CmeABC szintén fontos szerepet játszik az antimikrobiális rezisztencia szempontjából a Campylobacter spp-ben. (Yan et al., 2006). A CmeABC-t hatékony módosítónak javasolták az FQ vagy a makrolid rezisztencia szempontjából (Wieczorek and Osek, 2013). Szinergikusan működik a pontmutációkkal az ellenállás szintjének emelése érdekében (Luo et al., 2003; Wieczorek és Osek, 2013). 2000-ben először antibiotikumokat vezettek be az állatállományba, hogy megakadályozzák a Campylobacter szennyeződését az élelmiszerláncban az USA-ban és Kanadában. A Campylobacter antibiotikum-rezisztencia növekvő eseteivel azonban az FDA 2005-ben megtiltotta az FQ antimikrobiális szerek használatát baromfitermékekben (http://www.fda.gov/AnimalVeterinary/SafetyHealth/RecallsWithdrawals/ucm042004.htm). 2014-ben a Fehér Ház bejelentette a kábítószer-rezisztencia baktériumok elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti stratégiát (http://www.fda.gov/AnimalVeterinary/SafetyHealth/AntimicrobialResistance/). A közelmúltban az új antimikrobiális fejlesztés a CmeABC efflux pumpára irányul (Guo et al., 2010).
egy másik megoldás a Campylobacter fertőzés megelőzésére a vakcina fejlesztése. Mivel a fertőzés 90% – át a C. jejuni okozza, a kutatók vakcinázási stratégiákat dolgoztak ki ellene (Riddle and Guerry, 2016). Jelenleg azonban nincs jóváhagyott vakcina a piacon a campylobacteriosis megelőzésére. A vakcina kifejlesztésének kihívása a C. jejuni-n belüli hatalmas antigén sokféleség jelenlétének köszönhető (Tribble et al., 2010). Ha a vakcina a külső lipooligoszacharidra irányul, autoimmun választ eredményezhet a fertőzés során, mivel szerkezete utánozza az emberi gangliozidokat (Albert, 2014). A kapszula poliszacharid (CPS) a C. jejuni vakcina fejlesztésének másik célpontja, amely hasonló a LOS-hoz, de nem tudja bekapcsolni az autoimmun rendszert (Monteiro et al., 2009). Eddig csak a CPS-t célzó vakcinák léptek be az I. fázisú klinikai vizsgálatba (http://www.foodsafetynews.com), és egy olyan vakcina, amely a PEB1 fehérjét célozta meg, az emberi egészség megfigyelésére szolgáló preklinikai vizsgálatba került (a Campylobacter Vakcinakutatási és fejlesztési státusza a WHO PD-VAC számára készült). Az állatállomány vakcinázását szintén fontolóra vették, hogy csökkentsék a fertőzés esélyét az élelmiszer-folyamat során. Újabban a felszínre kitett kolonizációs fehérjéket, mint például a CadF, FlaA és CmeC, vakcinázási célpontként használták a baromfi vakcinázásához (Neal-Mckinney et al., 2014). Az állatállomány vakcinázásának célja az élelmiszerbiztonság biztosítása és a campylobacteriosis további csökkentése.
Általánosságban elmondható, hogy a Campylobacter fertőzés világszerte elterjedt, és a megerősített esetek világszerte drámaian megnőttek. Ez a baktérium általában élelmiszerállatokban, környezetekben és háziállatokban létezik, és a szennyezett élelmiszerek (különösen a baromfitermékek) és a víz élelmiszer-eredetű kitörésével jár. Bár a fertőzés több mint 90% – át a C. jejui és a C. coli okozza, a Campylobacter számos feltörekvő faját is azonosították a fertőzésekért (Kaakoush et al., 2015; ember, 2011). A fertőzés általában önkorlátozott; azonban ismétlődő és tartós betegség fordulhat elő. Ezenkívül a Campylobacter–t is társították Guillain-Barran-nal a fő oka annak akut petyhüdt bénulás. A Campylobacter megértése az utóbbi években nőtt, és különböző stratégiákat dolgoztak ki a fertőzés csökkentésére. Ennek ellenére továbbra is megoldatlan kérdések maradnak, mint például a VBNC formák, a baktériumok szerotípusainak jellemzői és az antibiotikum-rezisztencia (Epps et al., 2013). Ezenkívül a campylobacteriosis aránya nemzetközileg továbbra is magas. Így a jövőbeli tanulmányok célja a fertőzési mechanizmusok részleteinek feltárása, valamint a gyors diagnosztikai módszerek kifejlesztése azok kimutatására, valamint a közegészség és biztonság vakcinájának kifejlesztése.