az emberi számítógépes interfész (HCI) korábban ember-gép tanulmányok vagy ember-gép interakció néven ismert. Foglalkozik a számítógépes rendszerek tervezésével, végrehajtásával és értékelésével, valamint az emberi felhasználásra szánt kapcsolódó jelenséggel.
a HCI minden tudományágban használható, ahol lehetőség van számítógépes telepítésre. Az alábbiakban néhány olyan területet említünk, ahol a HCI megkülönböztető jelentőséggel bír−
-
Computer Science-az alkalmazás tervezése és mérnöki.
-
pszichológia-elméletek és analitikai célok alkalmazása.
-
szociológia-a technológia és a szervezet közötti interakció.
-
ipari formatervezés-interaktív termékek, például mobiltelefonok, mikrohullámú sütő stb.
a világ vezető szervezete a HCI − ben az ACM − SIGCHI, amely az Association for Computer Machinery–Special Interest Group on Computer-Human Interaction rövidítése. SIGCHI meghatározza Számítástechnika, hogy az alapvető fegyelem HCI. Indiában interakciós javaslatként jelent meg, többnyire a tervezés területén.
célkitűzés
ennek a tantárgynak az a célja, hogy megtanulja a felhasználóbarát interfészek vagy interakciók tervezésének módjait. Figyelembe véve, hogy melyik, megtanuljuk a következőket−
-
az interaktív rendszerek tervezésének és értékelésének módjai.
-
a tervezési idő csökkentésének módjai kognitív rendszer és feladatmodellek segítségével.
-
eljárások és heurisztika az interaktív rendszertervezéshez.
történelmi evolúció
a kötegelt feldolgozást végző kezdeti számítógépektől a felhasználóközpontú tervezésig számos mérföldkő volt, amelyeket az alábbiakban említünk−
-
korai számítógép (pl. ENIAC, 1946) – a H/W technológia fejlesztése hatalmas növekedést hozott a számítási teljesítményben. Az emberek innovatív ötleteken kezdtek gondolkodni.
-
vizuális megjelenítő egység (1950 − es évek)-SAGE (félautomata földi környezet), az Egyesült Államok légvédelmi rendszere a VDU legkorábbi verzióját használta.
-
a Sketchpad fejlesztése (1962) – Ivan Sutherland kifejlesztette a Sketchpadot, és bebizonyította, hogy a számítógép nem csak adatfeldolgozásra használható.
-
Douglas Engelbart vezette be az eszközkészletek programozásának ötletét (1963) − a kisebb rendszerek nagyobb rendszereket és komponenseket hoztak létre.
-
szövegszerkesztő bevezetése, egér (1968) – az NLS (oNLine rendszer) tervezése.
-
a Dynabook személyi számítógép bemutatása (1970 − es évek) – kifejlesztett smalltalk a Xerox PARC-nál.
-
Windows és WIMP interfészek-egyidejű feladatok egy asztalon, váltás a munka és a képernyők között, szekvenciális interakció.
-
a metafora gondolata-a Xerox star és az alto voltak az első rendszerek, amelyek a metaforák fogalmát használták, ami az interfész spontaneitásához vezetett.
-
ben Shneiderman (1982) által bevezetett közvetlen manipuláció − először az Apple Mac PC-ben (1984) használták, amely csökkentette a szintaktikai hibák esélyét.
-
Vannevar Bush bevezette a hipertext (1945) − a szöveg nemlineáris szerkezetének jelölésére.
-
Multimodalitás (1980-as évek vége).
-
számítógéppel támogatott kooperatív munka (1990 − es évek) – számítógép által közvetített kommunikáció.
-
WWW (1989) − az első grafikus böngésző (Mosaic) 1993-ban jelent meg.
-
Ubiquitous Computing-jelenleg a HCI legaktívabb kutatási területe. Szenzor alapú / context aware computing néven is ismert pervasive computing.
a HCI gyökerei Indiában
néhány úttörő Alkotás és grafikus kommunikációs tervező a 80-as évek végétől kezdett érdeklődést mutatni a HCI területén. Mások átlépték a küszöböt a CD ROM címek programjának megtervezésével. Néhányan a webes tervezéssel és számítógépes képzésekkel léptek be a mezőbe.
annak ellenére, hogy India lemarad a HCI-ben kialakított tanfolyam kínálatában, Indiában vannak olyan tervezők, akik a kreativitás és a művészi kifejezés mellett a tervezést problémamegoldó tevékenységnek tekintik, és inkább olyan területen dolgoznak, ahol a kereslet nem teljesült.
ez a késztetés a tervezés gyakran vezette őket, hogy bekerüljenek az innovatív területeken, és a tudás révén önálló tanulás. Később, amikor a HCI prospects megérkezett Indiába, a tervezők a használhatóság értékeléséből, a felhasználói tanulmányokból, a szoftver prototípus-készítéséből stb.