a 7 napos hét a nemzetközi szabvány Hét (ISO 8601), amelyet a világ többsége használ.
A hét napja és a rövidítés
A hét napjai (7 nap): hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat és vasárnap.
hétköznapok (5 nap): hétfő, kedd, szerda, csütörtök és péntek
hétvége (2 nap): szombat és vasárnap.
Hétfő, Hétf., Mo
Kedd, Kedd., Tu.
Szerda, Házasodik., Mi.
Csütörtök, CS., Th.
Péntek, Péntek. Fr.
Szombat, Ült., Sa.
Vasárnap, Nap. Su.
figyeljük meg, hogy a hét napjai és a hétköznapok nem azonosak:
-
a hét napjai mind 7 nap hétfőtől vasárnapig.
-
de hétköznap csak az 5 nap hétfőtől péntekig.
-
a hétvége pedig szombat és vasárnap.
hétfőn vagy vasárnap kezdődik
az ISO 8601 nemzetközi szabvány szerint a hétfő a hét első napja. Ezt követi kedd, szerda, csütörtök, péntek és szombat. Vasárnap a 7. és egyben utolsó nap.
bár ez a nemzetközi szabvány, számos ország, köztük az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália a vasárnapot a hét kezdetének tekinti.
istenekről és bolygókról nevezték el
a hét 7 napjának neve a legtöbb Latin nyelvű nyelvben a Római naptárból származik, amely minden napot az isteneknek tekintett 7 égitesttel kapcsolatos: a nap, a Hold, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz.
az angol nyelv megtartotta a bolygó nevét szombaton, vasárnap és hétfőn. A hét többi napjának nevét azonban egyenértékű skandináv vagy germán istenek váltották fel.
néhány ázsiai nyelv, például a Hindi, A japán és a koreai hasonló kapcsolatban áll a hétköznapok és a bolygók között.
VASÁRNAP: a Középső angol sunnenday a Régi angol sunnandæg (“nap a nap”), a sunne (“nap”), + dæg (“nap”), késő Proto-Germán *sunnōniz dagaz, mint a fordítás a Latin dies Solis, valamint a görög ήμέρα Ἥλιου (heméra Helíou); kijelentette, hogy a “tiszteletre méltó napján, a nap” a Római Császár, Konstantin Március 7-én, 321 CE. Hasonlítsa össze a holland zondag-ot, Nyugat-fríz snein, német Sonntag, Dán s vállalkozók.
SOL – (római mitológia) ókori római isten; megszemélyesítése a nap; megfelelője görög H blokkok (görög mitológia).
HÉTFŐN a Régi angol mōnandæġ (“a nap, a hold”), a mōna (“hold”) + dæg (“nap”), késő Proto-Germán *mēniniz dagaz, a fordítás a Latin dies Lunae, valamint a görög ήμέρα Σελήνης (heméra Selénes). Hasonlítsa össze a Nyugat-fríz moandeit, Holland maandag, német Montag, Dán mandag.
LUNA – (római mitológia) a hold istennője; a görög megfelelője sel ++ (görög mitológia).
kedd a közép-angol Tewesday – től, óangol T-től (“kedd”), protogermán *T-től (“kedd”, szó szerint “tiw napja”), *T-től (“Tyr, a háború istene”) + *Dagaz (“nap”). Ez egy germán renderelés volt latinul dies Martis ban ben interpretatio germanica, maga az ókori görög fordítása!’! ‘(hem!!!!!! “Ares napja”) (interpretatio Romana). Rokon a skótokkal Tysday (“kedd”), Nyugat-fríz tiisdei (“kedd”), német nyelvjárás Ziestag (“kedd”), Dán tirsdag (“kedd”), svéd tisdag (“kedd”). Többet a Tyr-nél, nap.
TYR-(skandináv mitológia) a háború és a viszály Istene és Odin fia; azonosul az angolszász Tiu-val vagy Tiw-vel.
az Ó-Norvég T-ből, a Protogermán *T-ből, a Proto-indoeurópai * dhyeu – ból (“Isten”). Rokon az óangol T-vel.
szerda A közép-angol Wednesdai-ból, Wodnesdei, Óangolból w ons (“szerda”), germán (vö. proto-germán *W ons Dagaz) calque latinul dies (“nap”) Mercurii (“of Mercurii”) és Koine ókori görög (Hemera, “nap”) ^ (hermou, “of Hermes”), az Odin (Woden) Isten és a Merkúr és Hermes asszociációján keresztül.
ODIN – (skandináv mitológia és pogányság) a germán és skandináv panteonok legfőbb istene, a fővezér, akiről szerdát nevezték el; a háború és a költészet istene, Frigg férje, Balder, Hod, Hermod, Thor és Tyr apja. A Mindenapa, A félszemű, a szörnyű, a csata atyja.
Odin a Régi Skandináv Óðinn, hasonlóan a Régi Nagy német Wotan Régi angol Wōden. A Proto-Germán *Wōdanaz származó Proto-Germán *wōþuz (“a düh, mániás inspiráció, káosz uralkodott, poeticus”), a Proto-Indoeurópai *nedves. Hasonlítsd össze az óészaki (óészaki) és a holland woede (düh) és woeden (düh) szavakat.
CSÜTÖRTÖKÖN a Közép angol, a Régi angol þursdæġ, þurresdæġ (“csütörtök”), esetleg egy összehúzódás a Régi angol þunresdæġ (“csütörtök”, szó szerint “Thor nap”), de valószínűbb, hogy az Északi Germán eredetű, a Régi Skandináv þōrsdagr vagy Régi dán þūrsdag (“csütörtök”); mind a Proto-Germán *Þunras dagaz (“Thor nap”). Hasonlítsa össze a Nyugat-fríz tongersdei-t, Holland donderdag, német Donnerstag, Dán torsdag. Több a mennydörgésnél, nap.
Egy calque a Latin dies iovis közelében (meghal Jovist), valamint az Ókori görög ἡμέρα Ζεύς vagy ήμέρα Διός (heméra Zeús vagy heméra Diós, “nap Zeusz”), keresztül egy egyesület, a Thor isten a Római isten mennydörgő Jupiter (Jupiter), valamint a görög isten mennydörgő Zeusz.
THOR – (skandináv mitológia) a mennydörgés és az eső Istene, földművelés és Odin fia; a mennydörgést jelképező kalapáccsal ábrázolva; a teuton Donarral azonosítva.
az Ó-skandináv (svéd Tor) képviselő; rokon az óangol (óangol) évszámmal.
péntek az óangol nyelvről fr adapted adapted. Vegyület frīġe, valamint dæġ “nap”, amely késő Proto-Germán *Frijjōz dagaz (“Frigg napja”). Hasonlítsa össze a Nyugat-fríz felszabadult, Holland vrijdag, német Freitag, Dán fredag. Az Ó-Norvég Frigg (genitív friggjar), az Ószász Fri és az óangol Frig a közös Germán Frijj-ből származnak. Frigg rokon a szanszkrit PR-vel, ami azt jelenti, hogy ” Feleség.”A gyökér megjelenik az Ószász fri-ben is, ami azt jelenti, hogy “szeretett hölgy”, svédül mint fria (“házasságra kérni”), izlandi nyelven pedig mint FRJ ons, ami azt jelenti, hogy “szeretni.”
a calque a Latin dies Veneris és az ókori görög (hem xhamra Afrod Xhamtes), keresztül egy Egyesület az istennő Frigg a római istennő a szerelem Venus és a görög istennő a szerelem Aphrodite.
FRIGG (germán mitológia, skandináv mitológia) Odin felesége, és a házas szerelem, az ég, az otthon és a kandalló skandináv/Germán istennője, akiről pénteket neveztek el (mivel Vénusszal és Aphroditével azonosították).
az Ó-Norvég Frigg-től, a Proto-germán * Frijj-tól.
SZOMBATON a Régi angol Sæternesdæg (“nap a Szaturnusz”), a Sætern (“Szaturnusz”), a Latin Saturnus, valamint a görög Κρόνου (kronosz) (“a termékenység istene, a mezőgazdaság, valamint a növényzet”), esetleg Etruszk, + Régi angol dæg (“nap”); a fordítás a Latin dies Saturni, valamint a görög ήμέρα Κρόνου (heméra Krónou “nap Kronosz”) Összehasonlítani Nyugati Fríz saterdei, Holland zaterdag.
Szaturnusz – (római mitológia) a termékenység, a mezőgazdaság és a növényzet istene; a görög Kronos (görög mitológia) megfelelője.
Óangolból s Maittern, latinból Saturnus, valószínűleg Etruszk eredetű, hihetően befolyásolja a Latin satus, a Serere múlt tagmondata (“vetni”).
ókori görög~, esetleg az ókori görögből ~ ~ (krain~~, “uralkodni vagy parancsolni”).